A szoptatás jelentősége és előnyei

A szoptatás nem csak a csecsemő, de az édesanya egészsége szempontjából is fontos. A szoptatott csecsemők körében kevesebb a fertőzéses megbetegedés, alacsonyabb a bölcsőhalál előfordulása. Hosszú távon a szoptatott gyermekek jobban teljesítenek az intelligenciateszteken, ritkább az evészavar, továbbá alacsonyabb a felnőttkori elhízás, a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulása. A szoptatás az anyának is kedvez: csökkenti többek között a mell- és petefészekrák kockázatát, elősegíti a szülés utáni regenerációt.

A hazai és nemzetközi ajánlások egyaránt a kizárólagos anyatejes táplálást javasolják az élet első 6 hónapjában. Ezt követően, a szilárd táplálékok bevezetése mellett legalább 1, a WHO szerint 2 éves korig javasolt a szoptatni gyermeküket. 

Az anyatej folyamatosan változó összetételű, élő biológiai anyag, mely követi a növekvő csecsemő igényeit, hogy minden életkorban és élethelyzetben megfelelő legyen. Az anya vagy a baba fertőzéses megbetegedése során kölcsönös mechanizmusok által ellenanyagok is kiválasztódnak, így védve a babát. Az elfogyasztott ételtől függően kismértékben változik tej íze, így segítheti az ízekkel való megismerkedést. A mellből a szoptatás elején hígabb, magasabb laktóztartalmú tej ürül, míg a végén inkább zsírosabb (az irodalom ezt “első” és “hátsó” tejként nevezi).  

A szoptatás gyakorlata

A szülést követő néhány napban előtej (kolosztum) ürül, mely már a várandósság 2. trimeszterében is termelődik. Ez habár kis mennyiségű, rendkívül gazdag tápanyagokban, ős- és immunsejtekben,  valamint ellenanyagokban. A tejbelövellés egyéni módon jellemzően a 2-5. napon történik meg, melyet elősegít az aranyórában történő mellre tétel és az ezt követő gyakori szoptatás is. Szeparáció esetén fejéssel biztosítsuk a mell stimulációját. Az előtejet átmeneti, majd érett anyatej követi, melynek mennyisége a kereslet-kínálat elve alapján alakul: minél gyakrabban és hatékonyabban ürül a mell, annál több tej termelődik. Ennek alapján kerüljék azt a téves gyakorlatot, miszerint “ha sokat várunk két szoptatás között és jól megtelnek a mellek, jobban lakik a baba.” Ebben az esetben a szervezet úgy érezheti, hogy kevesebb tejre van szükség. Az éjszakai szoptatás is elősegíti a bőséges tejtermelést. 

Az újszülöttet etessék saját igénye szerint. A babák gyomra megszületésekor akkora, mint egy meggy, majd idővel tágulni kezd. Ennek megfelelően az első napokban az újszülött gyakran, akár 1-2 óránként is kérhet enni. Ezt követően, az első 1-2 hétben jellemzően napi 8-12 alkalommal vagy még többször is szopizik. Érdemes már a korai éhségjeleknél (ébredés, cuppogás, nyugtalanság, kereső reflex, kéz szájba vétele) mellre tenni.

A szoptatás hossza alkalmanként is változó lehet. Vannak babák, akik sokáig szopiznak egyhuzamban, akár így pihennek, míg mások rövidebb ideig; mindkettő normális lehet, amíg a baba jól fejlődik. 

Ha az újszülött aluszékony, ritkán ébred, az első napokban ébreszteni kell. Nappal kb. 2-3 óránként, éjjel pedig legfeljebb 4 óránként szopjon, amíg a megfelelő súlygyarapodás be nem indul. Ha már megbízhatóan, jól hízik, rátérhetnek a teljesen a baba által diktált ütemre. Sárgaság és/vagy aluszékonyság esetén keressék a védőnőt vagy a gyermekorvost.

Újszülött korban természetes a kezdeti súlyesés, ami azt jelenti, hogy a babák a születési súlyuk ~5–10%-át elveszíthetik, de legkésőbb 10–14 napos korra visszanyerik azt. 

A vizeletes és székletes pelenkák száma és a gyermek általános állapota jó irányadó, hogy gyermekük jól fejlődik. Amennyiben azonban bizonytalanok, újszülött súlyát hazaadás után is érdemes lehet ellenőrizni. Ugyanabban az időben mérjék, etetés után legalább egy órával, meztelenül. 2-3 nap átlaga alapján érdemes levonni következtetést. 

Vizeletes pelenka: az eldobható pelenka duzzadt a benne lévő zselétől, székletes pelenka: legalább 2 cm átmérőjű széklet

A sikeres szoptatás alapja a helyes mellretapadás. A baba nagyra nyitja a száját, (az alsó ajak kifelé fordul), teste az anyáéval “párhuzamos”, azaz nem csavarodik, tekeredik a nyaka egyik irányba sem. Kezdetben sok, apró, gyors mozdulattal stimulál a baba, majd ez a ritmus lassul a tejleadó reflex megindulása után. Ekkor hallhatjuk/láthatjuk a kortyolásokat. A baba időnként szünetet tart szopás közben, megpihen. Fontos, hogy a szoptatási testhelyzet kényelmes legyen az anyának is, mert a hosszú ideig fenntartott rossz testtartás fájdalmakhoz vezethet. 

Szoptatási pozíciók: https://lll.hu/videok/ 

Normális szoptatási jelenségek

A szoptatott csecsemők viselkedése nagy egyéni különbségeket mutathat. Számos olyan jelenség van, ami élettaninak tekinthető, még ha az anyák számára aggasztó lehet. Ilyenek például: 

• Gyakori és/vagy hosszas szopások. Teljesen normális, ha a baba néha szinte „állandóan cicin van”, különösen a fejlődési mérföldkövek (régebben növekedési ugrások, lsd. alább) időszakában. Ez mindaddig igaz, amíg elegendő vizeletes, székletes pelenkája van és nem aluszékony és súlygyarapodása megfelelő.
• Változó napi minta. Lehet, hogy egyik nap nagyon sokszor szeretne szopizni, máskor nyugodtabb és ritkábban eszik.
• “Cluster feeding”. Sok újszülött a nap bizonyos szakában, jellemzően az esti órákban, szinte folyamatosan szopizik néhány órán át. Ez nem jelenti azt, hogy az anyatej kevés volna estére, inkább a baba ilyen módon nyugtatja magát és biztosítja a tejtermelés fokozódását. A nap folyamán temérdek inger éri az picit, amivel “túltelítődik”.
• Ha a mell túlságosan feszes, a baba nehezebben kaphatja be. Ilyenkor segíthet a szoptatás előtt egy kevés tej lefejése, hogy a bimbó megpuhuljon.
• Bizonyos életkorokban (jellemzően a születés utáni első napokban otthon, majd kb. 2–3 hetesen, 4–6 hetesen, később 3 és 6 hónap körül) a csecsemő fokozott étvágyú és nyűgösebb lehet pár napig, és gyakrabban kéri a mellet. Ez a fejlődési mérföldkő (régebbi nevén növekedési ugrás) jele. Ilyenkor a baba valami új képességre tesz szert vagy nagyobb súlygyarapodás jelentkezik.
• A szopás a babának nem pusztán táplálkozás, hanem megnyugvás és testi kontaktus is. Gyakran akkor is cicire vágyik, ha nem éhes, hanem biztonságra, közelségre van szüksége, fáradt, fáj a pocakja vagy csak “összebújna”.
• A kizárólag szoptatott csecsemők általában éjjel is felkelnek enni az első hónapokban. A gyakori ébredés csökkenti a SIDS kockázatát és segít fenntartani a tejtermelést. 

Elég a tej?

Az elvárt súlygyarapodás átlagosan kb. 150–200 g hetente az első három hónapban. Ez az ütem később mérséklődik: 3–6 hónapos kor között heti 100–150 g, míg 6–12 hónaposan 70–90 g/hét gyarapodás tekinthető megfelelőnek. Természetesen kisebb egyéni eltérések lehetnek, melyek követést igényelnek védőnő és/vagy gyermekorvos által. Megnyugtatható lehet valamilyen gyarapodást követő alkalmazás (pl. Child Growth Tracker) használata. 

A vizeletes és székletes pelenkák száma (lsd. feljebb) is jól mutatja, hogy elegendő táplálékhoz jut a baba. A későbbiekben, néhány hetes kortól viszont a székletek száma már egyénileg nagyon változó lehet. A tisztán anyatejes babák napi akár 7 alkalommal, de akár csak 7-10 naponta ürítenek székletet. Mindkettő teljesen normális, ammedig a csecsemő jól fejlődik és nyugodt.

Jó jel, ha a baba elégedettnek tűnik szoptatás után, elernyed, esetleg nyugodtan alszik. Fontos azonban, hogy az esti nyűgösség vagy gyakori szopás nem jelenti automatikusan azt, hogy nem lakott jól. 

Pótlásról mindig kérdezze a gyermekorvost, védőnőt! Használjanak szoptatásbarát eszközöket, elkerülve a cumizavart. A tápszer megválasztásában is sokat tudnak segíteni ebben tájékozott szakemberek. Fontos kiemelni, hogy a pótlás lehet csak átmeneti, nem veszik el örökre az anyatejes táplálás azzal, ha néhány napon keresztül tápszert kap a baba.

A szoptatás alatti gyógyszerszedés külön megítélést igényel, de fontos tudni, hogy számos gyógyszer mellett lehet szoptatni. Látogassanak el az e-lactancia.org oldalra, ahol a gyógyszereket és gyógynövényeket kockázati kategóriákba sorolják, valamint keressék fel gyermekorvosukat! Ha az anyának elkerülhetetlen a gyógyszerszedés, jelezze ezt a szándékát a gyógyszert felíró orvosnak, hogy figyelembe vehesse! 

Fogamzásgátlás

A szoptatás részleges védelmet nyújthat a fogantatással szemben a gyakori szoptatások végett, de ez nem 100%-os hatékonyságú. Amennyiben szükséges, szoptatásbarát fogamzásgátlást kell választani: pl. csak progesztint tartalmazó minipill, óvszer, stb. Az ösztrogént tartalmazó fogamzásgátlók csökkenthetik a tejtermelést, ezért kerülendők a szoptatás alatt.

Étrendi, életmódbeli tanácsok

Az anyatejes babáknál alacsonyabb az atópiás dermatitis, asthma és egyes ételallergiák előfordulása. Ha a családban halmozódik valamilyen allergiás megbetegedés, az anya speciális étrendje rutinszerűen nem indokolt, csak ha a babán konkrét tünet jelentkezik.

Az anya étrendje általában nem befolyásolja a tej összetételét jelentősen, legfeljebb bizonyos ízek (pl. fűszerek) mennek át. A szoptató anya étkezzen változatosan és igyon annyi vizet, amennyit jól esik (legalább 2 liter). A túlzott, erőltetett vízfogyasztásnak (4-5 l) nincs tejtermelést serkentő hatása.

Fontos, hogy ne üres kalóriákból álljanak az étkezések (pl tészta, kakaós csiga, …). Bár a fáradtság miatt nehéz lehet változatosságra figyelni, az étrend tartalmazzon rostdús, vitamindús, és energiában gazdag tápanyagokat (édesburgonya, bulgur, zab, olajos magvak, stb.). Ezek segítik a regenerációt is szülés után. A friss gyümölcsök és zöldségek fogyasztását a érdemes beiktatni a mindennapokba nagy mennyiségben.

Kerülje a túlzott koffeinbevitelt (napi 1-2 kávé belefér), de nagy mennyiség nyugtalaníthatja a babát). Az alkohol kis mennyiségben (pl. egy pohár bor), ritkán fogyasztva nem ok az elválasztásra. A véralkohol szintjével arányos az anyatej alkoholszintje is, ami kis dózis esetén minimális. Nagy mennyiségű alkoholfogyasztás viszont tilos a szoptatás alatt (nemcsak a tej miatt, hanem az anya képességeinek romlása miatt is). Legjobb a dohányzás teljes mellőzése.

A testmozgás során termelődő tejsav kiválasztódhat az anyatejbe, és megváltoztathatja annak ízét, ami bizonyos esetekben elutasításhoz vezethet. Amennyiben a szülést követően nincs nőgyógyászati akadálya, az anya regenerációja érdekében javasolt a mozgás (nem extrém izomlázat okozó intenzitással), aminek előtte fejni vagy szoptatni tanácsos. A sportoláshoz jól tartó, de nem túl szoros sportmelltartó viselése előnyös, a túl szoros darabok akár mellgyulladást okozhatnak. Szülés után praktikus megpihenni akár a babával a kezdeti hónapokban, hogy ne terheljék a testüket a nehéz időszakban. 

Amennyiben az édesanya újra munkába áll, modern mellszívók használatával lehetséges visszatérni a munkába és fenntartani a szoptatást. Javasolt már előtte megtanulni a hatékony fejést és a tej tárolását. Az anyatej hűtőben hűtve legfeljebb 72 óráig, fagyasztva -18°C alatt 6 hónapig tárolható biztonsággal. A lefejt, lehűtött tejhez ne öntsenek hozzá friss, meleg tejet, inkább hűtsék le külön és utána öntsék össze. A lefejt tejet a gondozó adhatja a babának pohárból vagy cumisüvegből. A cumisüveg legyen üveg, mert tisztítása egyszerűbb és károsanyag mentes. A cumi legyen puha szilikonból készült, lassú folyású, széles alapú. Az ajánlott etetési mód a  lassú cumiüveges etetés (paced bottle feeding), melynek linkje itt található: 

Az anyatejet tilos mikrohullámú sütőben melegíteni! Helyette a cumisüveget állítsák forró vízbe és kavargassák. A szoptatás folytatása érdekében az otthon töltött időben az anya minél többször szoptasson, kerüljön babájával bőr-bőr kontaktusba. 

Hordozás

A (test)közelség nem csak éjjel, nappal is fontos a csecsemőnek. Babahordozó eszközök (kendő, mei-tai, csatos hordozó stb.) használatával az anya, sőt az apuka napközben is magán hordozhatja a babát, amennyiben ez komfortos nekik. A hordozott csecsemő általában nyugodtabb, kevesebbet sír, könnyebben megfigyelhetők a korai éhségjelei. Emellett praktikus is, az anya szabadabban mozoghat, míg a baba testközelben, biztonságban van. Meg kell tanulni a helyes hordozási technikát, hogy a baba légútjai szabadok maradjanak és ortopédiai szempontból is megfelelő testhelyzetben (terpesz-guggoló lábtartás, görbülő gerinc) legyen. Bizonytalanság esetén hordozási tanácsadó segítségét tanácsos igénybe venni.  

Az édesapák azáltal, hogy gyermeküket hordozzák, segíthetnek az anyának pihenni. Ezen túl, az apa-baba kapcsolat építése már egészen korán megkezdődhet. 

Hozzátáplálás, elválasztás és hosszú távú szoptatás

A kizárólagos anyatejes táplálás 6 hónapos korig ajánlott. A csecsemő félév körül (!) mutat érettségi jeleket a szilárd ételek bevezetésére (ülni tud támasztás nélkül, érdeklődik az étel iránt, nyelési reflexe fejlettebb, megszűnik a kilökő reflex). Ilyenkor megkezdhető a hozzátáplálást, de az anyatej továbbra is a fő táplálékforrás marad még egy darabig. A szoptatások számát nem kell csökkenteni a kezdeti időszakban, az új ételek csak kiegészítik az anyatejet, nem helyettesítik azt. Fontos, hogy egy-egy étkezésnél ne arra törekedjünk, hogy az anyatejet kiváltsuk, hiszen ez hosszú folyamat eredménye. 

A szoptatás folytatható a szilárd ételek bevezetése mellett is, ameddig az anya és a gyermeke egyaránt szeretné. Az anyatej a második évben is értékes táp- és immunanyagokat tartalmaz, amelyek közösségbe kerüléskor különösen hasznosnak bizonyulnak. A hosszan tartó szoptatás során fokozottan érvényesülnek az egészségre gyakorolt hatások (a hatás tehát dózisfüggő). 

Amikor az anya vagy a gyermek úgy dönt, hogy abbahagyják a szoptatást, azt lehetőleg fokozatosan tegyék. A fokozatosság (naponta egy szoptatási időpont elhagyása néhány napos-hetes léptékben) általában kíméletesebb, de egyénileg mérlegelendő a család szempontjából. Fontos, hogy a gyermek továbbra is sok testkontaktust, törődést kapjon, hogy a szopizás érzelmi pótlékát biztosítsák. Nagyobb gyermeknél mesével, beszélgetéssel segíthető a folyamat. 

Útravalók

1. A szoptatás a csecsemő táplálásának legjobb módja, ami nem csak a gyermek, de az édesanya egészsége szempontjából is fontos.
2. A kizárólagos anyatejes táplálás 6 hónapos korig javasolt, majd a hozzátáplálás mellett 1, de inkább 2 éves korig szoptassák gyermeküket.
3. A tejtermelés a kereslet-kínálat elve alapján szabályozódik.
4. Amennyiben a csecsemő szoptatás után megnyugszik, vizeletes pelenkák száma 4-6 db 24 órára vetítve és jó ütemben gyarapszik, az anyatej mennyisége megfelelő. 
5. Több betegségben és gyógyszer mellett lehet szoptatni, mint gondoljuk elsőre. Bizonytalanság esetén forduljanak hozzám bizalommal vagy látogassanak el az e-lactancia.org oldalra. 
6. Az elválasztás legyen fokozatos mind a gyermek, mind az édesanya érdekében.
7. Kérjenek bátran segítséget szoptatási tanácsadóktól. Legyenek körültekintőek, hogy diplomás/képzett szakemberhez forduljanak. Sajnos hiteltelen források is találhatóak az interneten. Ehhez javaslom:
   https://lll.hu/tanacsadok/
   https://szoptatasert.hu/szuloknek/tanacsadok-nevsora/

Források:

1. Szoptatásért.hu. Anyatejes táplálás és hozzátáplálás füzet.
2. American Academy of Pediatrics. Breastfeeding and the use of human milk. Pediatrics. Policy Statement.
3. World Health Organization. Global Strategy for Infant and Young Child Feeding. Geneva: WHO; 2003.
4. World Alliance for Breastfeeding Action (WABA).
5. La Leche League International. The Womanly Art of Breastfeeding.
6. Szoptatásért Magyar Egyesület.
7. Kelly M. KellyMom – Parenting and Breastfeeding.
8. e-lactancia.org. Breastfeeding and medication safety database.
9. LowMilkSupply.org. Resources for Mothers with Low Milk Supply.
10. NormalFed.com. The normal newborn breastfeeding baby.
11. Szoptatás Portál.
12. Texas Tech University Health Sciences Center. Neonatal Lactation Database.
13. U.S. National Library of Medicine. TOXNET – LactMed Database.
14. EMMI. Csecsemőtáplálási protokoll. Egészségügyi Minisztérium, Minőségfejlesztés.
15. MAVE. Védőnői Szolgálat: Csecsemő táplálása 0–12 hónapos korig.
16. Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság (SZTNB).
17. Notre Dame Mother-Baby Sleep Laboratory. Cosleeping Research.
18. ISIS Online – Infant Sleep Information Source. Durham University.
19. Palmer B. Breastfeeding and oral anatomy.

A kórházban

Természetes szülést követően az újszülöttet az anya meztelen mellkasára helyezik, ahol elkezd alkalmazkodni a külvilághoz. Egy kis idő elteltével megkeresi a mellett és szopizni kezd. Ez a korábbi tejbelövellés, hosszútávú szoptatás miatt fontos, de segíti a méhlepény leválását is. Ilyenkor úgynevezett kolosztrum ürül, ami nagyon magas energia- és ásványianyag tartalmú, nagy mennyiségben tartalmaz immunológiailag aktív összetevőket, őssejteket. Kis mennyisége ellenére rendkívül tápláló. Az újszülött az első néhány órában aktív, majd a szopást követően hosszan alszik. 

A magzat soha nem éhezett a méhen belül, mivel a méhlepényen át folyamatos volt a tápanyagellátása. A baba gyomorkapacitása kicsi (lsd. táblázat), ezért gyakran, kis adagokat igényel. A csecsemőt igény szerint szoptassák, vagyis olyankor és olyan gyakran, ahányszor csak szeretné, nappal és éjszaka egyaránt. Ez jellemzően napi 8–12 szoptatást jelent, de sok egészséges újszülött ennél többször is kérheti a mellet. Fontos a korai éhségjelek (ébredés, nyugtalanság, cuppogás, kereső mozgás) esetén mellre helyezni az újszülöttet. Ha a baba jóllakott, magától elengedi a mellet vagy elalszik. 

Sok intézetben javasolják, hogy a pici az első éjszakát töltse az újszülött osztályon, hogy az “anya tudjon pihenni”. Ahhoz, hogy a tejtermelés jól beinduljon, fontos hogy nappal és éjszaka is szopizzon a baba. Az újszülött osztályon azonban, természetesen intézménytől függően, cumival, pólyázással, tápszerrel (akár 10-20 ml is), esetleg cukoroldattal nyugtatják a babákat. Mindezek miatt, amikor reggel az anya újra találkozik jóllakott, cumihoz szokott babájával, nem vagy csak nehezen fog menni a szoptatás. 

Császármetszés esetén, az aranyóra az édesapa csupasz mellkasán, szőr-bőr kontaktussal zajlik. Amíg az édesanyát ellátják a műtőben, az édesapán alkalmazkodik a külvilághoz az újszülött. 

Súlygyarapodás az első hetekben

Az újszülöttek a születésüket követő 3-5 napban súlyuk 7–10%-át elveszítik, majd jellemzően 2 hetes életkorukra visszanyerik azt. Ezt követően az első kb. 3 hónapban hozzávetőlegesen heti 150–200 grammos gyarapodás várható. Egyéni eltérések lehetnek, egyes hetekben a baba hízhat többet, máskor kevesebbet. Amennyiben:

• a kezdeti súlyesés meghaladja a 10%-ot,
• az újszülött nem nyeri vissza születési súlyát a 14. életnapig, 
• a baba súlygyarapodása a várttól elmarad,
• vagy két egymást követő mérés között súlycsökkenés tapasztalható a 2. hét után is, 

feltétlenül keressék a gyermekorvost és a védőnőt. 

Vizelet és székletürítés az első napokban

A pelenkák tartalma fontos jelzője annak, hogy a baba elegendő táplálékhoz jut.

Az újszülött vizelete általában szagtalan és víztiszta vagy halványsárga színű. A húgysavkristály téglapor színű elszíneződést okozhat, mely ártalmatlan jelenség. 

Az első napokban mekónium (magzatszurok) távozik, ami sötétzöld-fekete, ragacsos, kátrányszerű széklet. A 3. nap körül a sötét szín oldódik, átmeneti zöldes-barnás lesz. Az anyatejes széklet az 5-6. napra már mustársárga, lágy (kenőcsös) vagy akár egészen híg, szemcsés-magvas (túrósra emlékeztető) állagú lesz, illata joghurtra emlékeztető. A tápszeres széklet kissé szilárdabb, barnás-zöldes színű, szaga erőteljesebb. 

Alvási szokások és biztonságos altatás

Az újszülöttek sokat alszanak, de nem egyhuzamban. Az első 2-3 hónapban a baba összesen akár napi 14–17 órát is aludhat, de ez nagy egyéni variációt mutat. A csecsemők alvási ciklusa rövidebb (~ 45 perc), hamar megéheznek, ezért teljesen normális, hogy éjszaka is gyakran ébrednek.

A biztonságos alvás érdekében ügyeljenek a megfelelő pozícióra és környezetre: 

• a csecsemőt mindig a hátára fektetve altassák, 
• a matrac legyen kemény és sík felületű,
• ne legyenek laza takarók, párnák, plüssök a baba feje körül, 
• a ruhát és takarót igazítsák a hőmérséklethez – egy réteggel több ruhát adjanak a babára, mint amennyit Önök, szülők viselnek, 
• egy hálószobában, de külön kiságyban altassák gyermeküket.  

Köldökcsonk ápolása

Az újszülött köldökcsonkja általában a születés után 5-15 nappal beszárad és magától leesik. A csonkot tartsák tisztán és szárazon. Minden pelenkázásnál ellenőrizzék, a váladékot óvatosan töröljék le nedves vattapálcával és hagyják szabadon szellőzni. Nincs szükség fertőtlenítőre, kenőcsre vagy hintőporra. 

Fürdetéskor ne ázzon hosszan a csonk, az első napokban inkább csak szivaccsal törölgessék a babát.

Minden pelenkázáskor ellenőrizzék csonkot. Normális, ha a tövénél egy kicsit sárgás-barnás (az alvadt vér miatt), és az is, ha leesés után még 1-2 napig gyengén vérzik vagy nedvedzik a helye. 

Vitaminok

Az újszülötteknek 2 hetes életkortól fogva napi 1 csepp D-vitamint kell adni. K vitamint a több, mint 50%-ban anyatejes csecsemőknek kell pótolni. Az újszülöttek születésüket követően, a szülészeti intézményben kapják meg első alkalommal, ezt követően már otthon 1 hetes életkorban, majd havonta kell szájon át adni az applikátorral. 

Vizsgálatok

Betöltött 6 hetes kor körül kerül sor a csípőficam szűrésére. Ezzel egy időben javasolt elintézni a nem kötelező, de ajánlott szűrő jellegű hasi és koponya ultrahang vizsgálatot. 

Figyelmeztető jelek

Normális, ha a csecsemő sokat alszik, néha szűköl, csuklik, vagy ha szopizás közben el-el szenderül. Azonban az alábbi tünetek esetén mielőbb forduljanak orvoshoz:

• Aluszékonyság, étvágytalanság: ha a baba gyengén szopik vagy egyáltalán nem akar enni, és nehezen ébreszthető, letargikus.
• Szapora vagy nehéz légzés: ha a baba légzésszáma nyugalomban is szokatlanul gyors (újszülötteknél >60/perc), vagy a légzése erőlködő.
• 3 hónapos kor alatt jelentkező láz esetén azonnali orvosi vizsgálat javasolt.

Útravalók

• Szoptassa gyermekét igény szerint (válaszkészen)!
• A 3-5. napig tapasztalt 7-10% súlyesés normális, az újszülöttek ~14. életnapra visszanyerik születési súlyukat.
• Ezt követően heti 150-200 gramm gyarapodás várható az első ~3 hónapban.
• Az első hetekben érdemes naponta, másnaponta súlyt mérni
• A tejmennyiség megítélésében a pisis és kakis pelenkák száma is segít.
• Javasolt egy szobában, de külön ágyban aludni.
• Figyeljenek oda a megfelelő alvási környezetre.
• Bőr-bőrözzenek sokat!
• Az újszülött köldökét ápolják szárazon!

Forrás:

1. e-lactancia.org. Medication safety during breastfeeding.
2. World Health Organization. Protecting, promoting and supporting breastfeeding in facilities providing maternity and newborn services: guideline. Geneva: WHO; 2017. 
3. World Health Organization. Guideline: Counselling of women to improve breastfeeding practices. Geneva: WHO; 2018. 
4. American Academy of Pediatrics. Breastfeeding and the use of human milk. Pediatrics. 2022;150(1):e2022057988.
5. La Leche League International. The Womanly Art of Breastfeeding. 8th ed. New York: Ballantine Books; 2010.
6. Szoptatásért Magyar Egyesület. Anyatejes táplálás – Elmélet és gyakorlat. 2015. 
7. Szoptatás Portál. Gyakori kérdések az első hetekről.
8. Koragyermekkor.hu. Születéstől 3 éves korig – Szakmai tartalmak szülőknek. 
9. Palmer B. Infant oral anatomy and breastfeeding. 
10. Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság. Elvek és protokollok a szoptatás védelméhez. 
11. EMMI. Csecsemőtáplálási protokoll – Egészségügyi Minisztérium, Minőségfejlesztés. 
12. MAVE. Védőnői Szolgálat – Csecsemő táplálása 0–12 hónapos korig. KellyMom.com. Breastfeeding and newborn care resources. 
13. Texas Tech University Health Sciences Center. Neonatal Lactation Database. 

Bevezetés

A csecsemő tápanyag- és folyadékszükséglete 6 hónapos koráig teljesen mértékben kielégíthető szoptatással, ezért semmi másra, még vízre sincs szükség. A hozzátáplálás (kiegészítő táplálás) azt a folyamatot jelenti, amikor az anyatej (vagy anyatej-helyettesítő tápszer) mellett elkezdenek egyéb, szilárd vagy félfolyékony ételeket adni a csecsemőnek. Ez a folyamat több hónapig tart. Körülbelül 6 hónapos korra a kizárólagos anyatejes táplálás már nem fedezi teljes mértékben a csecsemő energiaszükségletét és bizonyos tápanyagok (pl. vas, cink) igényét. Emellett a baba ekkorra fejlettségében is készen áll új ízek és állagok befogadására. Fontos hangsúlyozni, hogy a hozzátáplálás megkezdése nem jelenti a szoptatás befejezését, az anyatejes táplálást a szilárd ételek bevezetése mellett is folytatni kell a baba igényei szerint 1, de lehetőleg 2 éves korig. 

A hozzátáplálás megkezdésének időzítése

A hozzátáplálás megkezdésének legfontosabb feltétele, hogy a baba érett legyen erre neurológiailag. Ennek jelei: 

• A baba segítséggel stabilan tud ülni (ölben vagy dönthető etetőszékben), fejét biztosan és egyenesen tartja. Hason fekve ki tudja nyomni magát nyújtott karral, jól tartja a felsőtestét.
• Eltűnt a nyelvkilökő reflex, vagyis ha az ételt a nyelvére teszik, nem tolja ki automatikusan. Nem öklendezik minden szilárd falatra.
• A baba élénken érdeklődik az asztalon lévő ételek iránt – figyeli, ahogy a szülők esznek, esetleg nyúl az étel után, nyitja a száját, ha látja, hogy esznek. A szájához vesz tárgyakat, játékokat kóstolgat, kezével próbál ételt a szájába tenni.
• Képes jelezni, ha még kér (pl. tátog, előrehajol az étel felé), illetve ha tele van (hátradől, elfordítja a fejét, nem nyitja ki a száját több falatra). Ez azt mutatja, hogy tudja szabályozni a bevitt étel mennyiségét saját igénye szerint, ami fontos az önszabályozó evés kialakulásához.

Ha a fenti jelek még nem figyelhetők meg 6 hónapos korban sem, de a baba egyébként jól fejlődik, akkor lehet pár hetet várni, nem kell erőltetni az evést. Fontos kiemelni, hogy a hozzátáplálás egy hosszú folyamat. Eleinte teljesen normális, ha csak kóstolgat, játszik az étellel és látszólag alig eszik, hiszen ebben az időszakban az energia- és tápanyagszükségletét még túlnyomórészt az anyatej/tápszer fedezi. 

A hozzátáplálás módja

A hozzátáplálást fokozatosan, a csecsemő igényeihez igazodva kell végezni. Az első falatok bevezetésekor a babának még tanulnia kell az evés készségét – eleinte nem is annyira a kalóriabevitel a lényeg, hanem az új ízek és állagok felfedezése. Ennek megfelelően kezdetben napi 1-2 alkalommal, pár kiskanálnyi (1-2 kávéskanál) pépes ételt kínáljanak, és fokozatosan emeljék az adagokat. Később, 6–8 hónapos csecsemőnek naponta 2–3 alkalommal, 9–11 hónaposnak 3–4 alkalommal (3 főétkezés + 1 kisétkezés), 12 hónapos kor fölött pedig napi 3 főétkezés és 1-2 kisétkezés (tízórai, uzsonna) ajánlott. Természetesen minden gyerek más, így vannak, akik akár a kezdetektől fogva együtt esznek a családdal. Figyeljék gyermeküket, hogy kér még vagy már jóllakott, ízlik neki az étel vagy sem. Ne erőltessék az evést! Fontos, hogy ez az időszak jó élmény legyen a számára. Közben természetesen továbbra is igény szerint szoptassák a babát. 

Nincs kőbe vésve, hogy evés előtt vagy után szopjon a baba; az anya és a csecsemő preferenciája szerint lehet így is, úgy is. Fontos, hogy a szilárd ételek bevezetése ne szorítsa ki hirtelen az anyatejet – egy-egy szoptatás általában csak fokozatosan, havonta legfeljebb egy alkalommal váltható ki teljesen egy-egy étkezéssel.

A hozzátáplálás történhet kanalas etetéssel (pépes állagú ételekkel) vagy a baba által irányított módon. Az utóbbi, ismertebb nevén BLW (baby-led weaning) módszer lényege, hogy a baba maga vehet a kezébe puhára főzött falatokat és önállóan ehet, miközben továbbra is szopik vagy kapja a tápszert. A BLW elősegítheti a baba önállóságát és a különböző állagú ételek elfogadását, de fokozott odafigyelést igényel a fulladásveszély elkerülése érdekében. 

Az első ételek és az étrend felépítése

A hozzátáplálás kezdetén ajánlott könnyen emészthető, egyszerű ételeket kínálni. A babák 6 hónapos korban általában képesek pépes vagy passzírozott ételt enni, nem szükséges teljesen folyékonynak lennie. Adjanak evőeszközt gyermeküknek, had próbálkozzon. Hagyják, had nyúljon bele, had kenje szét. Fontos megtapasztalnia az étel állagát, színét, illatát, ez is a tanulás része. Lehet, hogy eleinte még mindent ki fog köpni. Aznap ne erőltessék tovább azt az ízt, néhány nap múlva kínálják ismét. 

Ültessék ölükbe vagy etetőszékbe a családi asztalnál, hogy lássa, ahogy a többiek is esznek. Ha a közös étel bizonyos részei alkalmasak lehetnek neki (lásd alább), kínálják meg. Vannak gyerekek, akik egészen korán óriási érdeklődést mutatnak az ételek iránt és vannak, akik kevésbé. Minden gyerek más! A lényeg, hogy ismerjék meg sajátjukat, fogadják el és figyeljék folyton változó igényeiket. 

Az első falatok bevezetésekor célszerű egykomponensű ételeket adni, majd fokozatosan lehet vegyesebb ízeket is kínálni. Nincs már kőbe vésett szabály arra, melyik étellel kell kezdeni, csupán arra kell odafigyelni, hogy vasban gazdag ételeket kínáljanak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a baba kapjon naponta húst (csirke, pulyka, marha) és hetente 1-2 alkalommal halat. Továbbá a tojássárgája, hüvelyesek, tofu is hozzájárulhat a vasbevitelhez. Gyümölcsök közül kezdésnek alma, körte, őszi-/sárgabarack és banán javasoltak. Zöldségek közül avokádó, répa, cékla, krumpli, sütőtök, brokkoli, kelbimbó és spárga adható elsőként. Ezeken túl különféle gabona őrleményekkel is lehet keverni a pépeket, de anyatejet vagy tápszert is lehet hozzájuk adni. 

Később, 7-8 hónapos kortól jöhet a karfiol, karalábé és káposztafélék is. Ezeknek magasabb a rost tartalma, így jobb későbbre időzíteni. Spenót, sóska magas oxalát tartalmuk miatt csak hetente egyszer kerüljön az étrendbe. Ilyenkorra a legtöbb baba már képes darabos ételt, puha falatkákat (finger food) enni a saját kezével is. Bátorítsák az önálló evést, ez segíti a gyermek motoros fejlődését és étvágy-szabályozását. 8-10 hónapos kor körül sok baba szeret egyedül csipegetni. Fontos, hogy a darabos étel is puha legyen. 12 hónapos korra a gyermek már gyakorlatilag a család többi tagjával azonos étrendet tud fogyasztani, megfelelő állagúra elkészítve.

Fontos a változatosság, minél többféle ízzel ismertetjük meg korán a babát, annál könnyebben fogad el új ételeket hosszú távon. Kutatások szerint akár 8-10 alkalommal is kínálni kell egy-egy új ízt, mire a baba elfogadja, úgyhogy érdemes próbálkozni. 

Ne tereljék el a baba figyelmét evés közben játékkal vagy mesével! Legyen az étkezés kellemes közös élmény, beszéljünk hozzá, dicsérjük meg, ha ügyesen kóstol.

Személyes tapasztalatok alapján jó szívvel ajánlom Ambrus Éva Anya, kérek még! Című könyvét.

A vonatkozó ESPGHAN infografikákat alább találják:

• Az első vasforrások
• Új állagok
• Növényi alapú étrend
• Családi étkezések 1 éves életkortól

Ivás

Amikor elkezd szilárdakat enni, kínáljanak tiszta vizet az étkezések mellé, kortyonként. Eleinte lehet, hogy alig iszik pár cseppet – ez nem baj, hiszen az anyatej hidratálja. Később, ahogy az ételek mennyisége nő, úgy fog a vízfogyasztása is. A vizet adhatják kispohárból, itatópohárból vagy akár gyakorló nyitott pohárból is, nem szükséges cumisüveget használni erre a célra. Gyümölcslé adása nem javasolt 1 éves kor alatt, mert túl sok cukrot tartalmaz, rontja a fogakat, és eltelíti a gyereket. Szomjoltásra a víz a legjobb, vagy anyatej, ha még szopik a baba.

A vonatkozó ESPGHAN infografikákat alább találják:

• Egészséges italok már a kezdetektől

Kerülendő ételek az első évben

• 12 hónapos kor alatt ne kapjon a baba tehéntejet inni. Túl magas a fehérje- és ásványianyag-tartalma, és a vasion-felszívódást gátló hatása miatt vérszegénység alakulhat ki. Később, 1-3 éves kor között napi legfeljebb 0,5 liter tehéntej javasolt. Kecsketej és növényi italok (rizsital, mandulatej, zabtej stb.) szintén nem megfelelőek a csecsemőnek, mert tápanyag-összetételük nem kielégítő.
• 1 éves kor előtt tilos a méz (akár nyersen, akár ételekbe sütve), mert tartalmazhat Clostridium botulinum baktérium spóráit, amelyek a csecsemő bélnedvében kicsírázva súlyos botulizmust okozhatnak. 
• Ne adjanak hozzáadott sót vagy cukrot a baba ételeihez. A túl sok só terheli a vesét, a cukor hizlal, rontja a fogakat és erősíti az édes íz preferenciáját. Minél később találkozik a gyermek a cukrozott ételekkel, annál jobb. 
• Ne adjanak nyers tojást, halat (szusit). A lágy tojás is kerülendő 1 éves kor alatt a fertőzésveszély miatt. A tojást és húsokat jól átsütve, átfőzve kapja a baba. Pasztörizálatlan tejből készült lágy sajtokat (pl. penészes sajtok) is kerüljék. 1 év alatt legfeljebb termesztett csiperke gombát kaphat kis mennyiségben 9-10 hó után.
• Ne adjanak apró, kemény ételeket, mert könnyen fulladást okozhatnak!
• Kerüljék a csípős, erősen fűszeres ételeket!

Allergének bevezetése

Az utóbbi évek kutatásai jelentős paradigmaváltást hoztak a gyakori allergének (tejtermékek, tojás, hal, szója, búza, olajos magvak) bevezetésével kapcsolatban. Még a családi halmozódás miatt magas kockázati csoportba tartozó csecsemőknél is védő faktornak bizonyult a korai kezdés. Összességében elmondható, hogy a baba életkorának megfelelő formában már a hozzátáplálás kezdetekor kaphat a gyakoribb allergénekből. Fontos azonban, hogy egyszerre csak egyet vezessenek be.

A gyakoribb allergének (és nem allergének) részletesen: 

• A tehéntej, mint ital, 1 év alatt nem adható (ld. előbb), de a tejtermékek (joghurt, túró, sajt) kis mennyiségben 7-8 hónapos kortól beépíthetőek az étrendbe, amennyiben a baba nem allergiás. Kezdjék néhány kanál joghurttal és figyeljék, hogy okoz bármi tünetet. 1 és 2 éves kor között teljes tejet, 2 éves kortól sovány tejet kapjon a gyermek. 
• Tojást már 6-7 hónapos korban kaphat a baba, miután néhány zöldséget-gyümölcsöt már kóstolt. Ajánlott előbb keményre főtt negyed tojássárgáját pépbe törve adni, majd fél tojást, majd egy egészet, és ha nincs gond, mehet a tojásfehérje is például omlett formájában. 
• Halat hat hónapos kortól kapjon a baba heti 1-2 alkalommal. Jól átsütve vagy főzve, szálkáit gondosan eltávolítva kínálják. 
• Mogyoró és egyéb olajos magvakat simára őrölve vagy krém formában (mogyoróvaj, mandulakrém) 6-8 hónapos kortól lehet adni. Kezdésnek keverjenek pár csepp mogyoróvajat más ételbe. Ha nincs reakció, fokozatosan növelhető az adag. A mogyoróallergia kockázata nagyobb az ekcémás babáknál, illetve azoknál, akinek családjában előfordul, náluk különösen fontos a korai kóstoltatás.
• A glutén (a búzában, árpában, rozsban), bár nem klasszikus allergén, említést érdemel. Érdemes ezt is 6 hónapos kortól bevezetni, lehetőleg 7 hónapos kor előtt. Az első hetekben napi pár kanál gabona kását kapjon csak. A szoptatás folytatása a glutén bevezetése alatt szintén védőfaktornak tűnik a lisztérzékenység ellen.
• A citrusfélék, eper és paradicsom savas jellegű ételek, amelyek nem igazi allergének, de sok babánál okoznak kiütést a száj körül vagy laza székletet. Nem veszélyesek, de érdemes velük várni, míg a baba 8-10 hónapos lesz, hogy érettebb legyen az emésztése. 

Ha az allergének bevezetése során bármilyen aggasztó tünet jelentkezik egy új étel kapcsán (kiütés, hányás, hasmenés, véres széklet, duzzanat, nehézlégzés), hagyják abba annak adását és konzultáljanak orvossal.

A vonatkozó ESPGHAN infografikákat alább találják:

• Az allergiát kiváltó ételek bevezetése

Útravaló

• Egészséges csecsemőknél a hozzátáplálást kb. 6 hónapos korban megkezdhető, amennyiben az erre való érettség jeleit mutatja: stabil fej- és törzskontroll, érdeklődés az ételek iránt, nyelvkilökő reflex eltűnése, képes jelezni, ha nem kér. 
• Az elején a szilárd étel csak kiegészíti az anyatejes táplálást, nem helyettesíti. Kezdetben napi 1-2 alkalommal pár kanál pép elég, majd fokozatosan növeljék az adagot és a gyakoriságot. 
• Nincsen szigorú sorrend a bevezetést illetően, a lényeg, hogy vasban gazdag ételeket, főleg húsféléket a lehető leghamarabb, naponta kapjon. 
• Változatosan, minél több ízt kínáljanak. 
• Kerüljék a sót, cukrot, intenzív fűszereket, mézet 1 éves kor alatt, tehéntejet, növényi italokat.
• A legtöbb allergént 6-7 hónapos kortól fokozatosan lehet bevezetni.
• Mindig figyeljék a baba igényeit és jelzéseit, hogy mindenkinek jó élmény legyen a hozzátáplálás. 
• ESPGHAN összefoglaló és hozzátáplálás kézikönyv elérhető a linkekre kattintva

Források:

1. World Health Organization. Guiding principles for complementary feeding of the breastfed child. Geneva: WHO; 2003.
2. World Health Organization. Exclusive breastfeeding for six months best for babies everywhere [Internet]. Geneva: WHO Media Centre; 2011 Jan 15.
3. Fewtrell M, Bronsky J, Campoy C, Domellöf M, Embleton N, Fidler Mis N, et al. Complementary Feeding: A Position Paper by the European Society for Paediatric Gastroenterology, Hepatology, and Nutrition (ESPGHAN) Committee on Nutrition. J Pediatr Gastroenterol Nutr. 2017;64(1):119–32.
4. Du Toit G, Roberts G, Sayre PH, Bahnson HT, Radulovic S, Santos AF, et al. Randomized trial of peanut consumption in infants at risk for peanut allergy. N Engl J Med. 2015;372(9):803–13.
5. Perkin MR, Logan K, Tseng A, Raji B, Ayis S, Peacock J, et al. Randomized trial of introduction of allergenic foods in breast-fed infants. N Engl J Med. 2016;374(18):1733–43.
6. Norris JM, Barriga K, Hoffenberg EJ, Taki I, Miao D, Haas JE, et al. Risk of celiac disease autoimmunity and timing of gluten introduction in the diet of infants at increased risk of disease. JAMA. 2005;293(19):2343–51.
7. Stern H, Arvidsson L, Belfrage E, Weström B, Hernell O, Lönnerdal B, et al. Early introduction of tiny tastings of solid foods and breastfeeding duration. Int Breastfeed J. 2023;18(1):21.
8. e-lactancia.org
9. EMMI. A csecsemőtáplálás alapelvei. Egészségügyi Közlöny. 2020. 
10. Szoptatásért Magyar Egyesület. Mesterséges táplálás – szakmai háttéranyag. 2023.
11. Szoptatásért Magyar Egyesület. Tejmentes diéta gyakorlata. 2023.
12. Szoptatás Infó. A pótlás elfogadható orvosi indokai. 2022.
13. Szoptatásért Magyar Egyesület. Táplálékallergiás gyermekek kezelése háziorvosi gyakorlatban. 2023.
14. Szoptatásért Magyar Egyesület. Meddig elég az anyatej?
15. KellyMom. Evidence-based breastfeeding & parenting

A csecsemő éjszakai ellátását megkönnyíti, ha egy szobában vagy egy ágyban alszanak a babával. Ez evolúciósan teljesen normális jelenség, míg a külön szobában altatás a történelemben és globálisan is nézve inkább csak kivételnek tekinthető. Az egy szobában vagy egy ágyban alvó csecsemő gyakrabban szopik éjjel, fenntartva ezzel a tejtermelést. Ha szeretnének egy ágyban aludni a kisbabájukkal, az alábbi feltételeknek kell teljesülnie:

• Az anya és baba pozíciója: a szoptató anya ösztönösen “védelmező” testhelyzetben alszik (felhúzott térd, kar a baba fölött), a baba pedig az anya mellett, mellmagasságban helyezkedik el, nem a párnák közelében. Ezt a pozíciót fenntartva a baba nem tud lecsúszni az ágy végébe vagy párnák közé keveredni.
• A baba időre született, egészséges, nincs semmilyen alapbetegsége.
• A csecsemő kizárólagosan anyatejjel táplált. A szoptatás önvédelmi mechanizmusokat aktivál: az anya alvása felszínesebb, a baba is gyakrabban ébred, ami csökkenti a bölcsőhalál (SIDS) esélyét.
• Az anya nem dohányzik (sem a terhesség alatt, sem utána) és nem fogyaszt alkoholt vagy bármilyen kábítószert. 
• A baba a hátán feküdjön, ne legyen betakarva a feje. Fontos, hogy ne legyen túlságosan betakarva, mert a túlmelegedés veszélyes.
• Használjanak kemény, sík matracot. Az ágyban ne legyenek plüss állatok, puha párnák. A baba ne süllyedjen matracba, vízágy, kanapé, fotel kifejezetten kerülendő! 
• Csak az anya (és szükség esetén az apa) aludjon a babával, más gyerek vagy háziállat ne. Az apa is legyen tiszta tudatú (ne legyen ittas vagy gyógyszer hatása alatt).

A jelenleg forgalomban lévő anyatej-helyettesítő tápszerek tehéntej fehérje alapúak. Szűk határok között változó mennyiségben tartalmaznak zsírokat, fehérjéket, tejcukrot és egyéb szénhidrátokat, ásványi anyagokat, vitaminokat és nyomelemeket. Lehetnek bennük továbbá pre- és probiotikumok, rostok, és még sok más egyéb is, mely összetevőknek egytől egyig az a feladata, hogy a termék a lehető legjobban hasonlítson az anyatejre.

A tápszerek szigorúan nézve ultra feldolgozott élelmiszerek. Léteznek újszülött kortól adhatóak, valamint úgynevezett követő tápszerek, melyek némiképpen eltérő összetételűek. A gyártók 6 hónapos kortól reklámozzák, de nincs bizonyíték arra, hogy bármilyen előnyt nyújtanak az indulóhoz képest.

1 éves kor fölött, ha a gyermek étrendje kiegyensúlyozott, nincs szükség tápszerekre vagy gyerekitalokra. Ellenjavallat hiányában tehéntej adható: 1 és 2 éves életkor között teljes tej, 2 éves kor felett sovány tej. 

Ebben az összefoglalóban csak az anyatej-helyettesítő tápszerekről lesz szó, a speciális gyógyászati célra készített termékekről nem. 

Az anyatej és a tápszer különbségei

Habár a gyártók igyekeznek, hogy a tápszer összetétele a lehető legjobban megközelítse az anyatejét, ez a valóságban nem tud megvalósulni. A makrotápanyagokat (fehérjék, zsírok, szénhidrátok) tekintve jelentős mennyiségi és minőségi különbségek vannak. Továbbá, a tápszer élettelen anyag, nem tartalmaz ellenanyagokat, enzimeket, hormonokat, növekedési faktorokat vagy élő sejteket. Míg az anyatej a baba életkorával, napszak szerint vagy az anyai betegségek során folyamatosan változik, addig a tápszer statikus, mindig ugyanolyan.

A makrotápanyagokat tekintve csak azokat a különbségeket fogom részletezni, aminek a tápszer-választás és a mindennapok szempontjából jelentősége van.

A tápszerek fehérjetartalma magasabb, mint az anyatejé. Ez jobban megterheli a veséket, fokozza a későbbi elhízás, metabolikus szindróma előfordulásának kockázatát, gátolja a vas felszívódását. Lázas betegség esetén a tápszeres babákat vízzel is kínálni kell. Az anyatejben nagy mennyiségben fordul elő taurin, míg a tehéntejben nincs. Ez az anyag az idegrendszeri jelátvitelben, valamint az epesavak kiválasztásában játszik szerepet. Olyan tápszert kell választani, amiben van taurin. Egyes tápszerekhez nukleotiokat is adnak. Ezek elméletben javíthatják a csecsemő bélflórájának összetételét. Léteznek “kímélő” tápszerek, melyek nem vagy csak alig tartalmaznak kazeint és könnyebben emészthetőek. A spektrum másik vége magas kazein és alacsonyabb savófehérje tartalmú, amit “éhes” babáknak szánnak a gyártók, mert lassabban emészthető. Gyakorlatban azonban nem sikerült egyik vagy másik laktató vagy nyugtató hatását bizonyítani.

A tápszerek zsírtartalmát különféle növényi olajok adják. Az anyatejjel ellentétben nincs vagy csak alig tartalmaznak koleszterint. Ez utóbbi az idegsejtek fejlődésében tölt be fontos szerepet. Két zsírsav, a dokozahexaénsav (DHA) és az arahidonsav (AA, ARA), melyek a látás és az agy fejlődésében játszanak szerepet, néhány tápszerben találhatóak csak meg. Fontos azonban, hogy az ilyen termékekkel táplált babáknál nem volt tapasztalható jótékony hatásuk, tehát kérdéses, hogy érdemes egyáltalán hozzáadni.

Az anyatejben kb. 200 féle oligoszacharid található meg. Ezek gátolják a kórokozók kötődését a bélfalhoz, segítik a bifiduszflóra növekedését. Ezt a sokféleséget nem lehet mesterségesen utánozni, helyettük GOS (oligogalaktóz) és FOS (oligofruktóz) kerül a tápszerekbe. Ezek jótékony hatását azonban még nem sikerült bizonyítani. 

Általánosan elmondható, hogy a tápszerek jóval magasabb arányban tartalmaznak ásványi anyagokat és vitaminokat, mint az anyatej, hogy a rosszabb felszívódásukat kompenzálják. 

A tápszerekhez adott probiotikumok jótékony hatását még nem sikerült bizonyítani. 

Mindezek alapján egyáltalán nem biztos, hogy a leginkább reklámozott termék a legmegfelelőbb. Érdemes a választásnál odafigyelni arra is, hogy milyen allergének fordulnak elő bennük, pl.: szójalecitin vagy halolaj. 

A tápszerkészítés

A tápszerpor nem steril, ezért megfelelő hőmérsékletű vízzel kell elkészíteni, hogy elkerüljük a bakteriális fertőzéseket (pl. Cronobacter sakazakii). Ez előzőleg felforralt, majd 40 °C-ra fedő alatt visszahűtött vizet jelent. Ez azért fontos, mert a tápszerek legtöbbje probiotikumokat tartalmaz, amelyek 40°C felett elpusztulnak. Fontos, hogy minden egyes etetéshez friss tápszert készítsenek. Ha mégis előre el kell készíteni, hűtőben legfeljebb 24 órán át tartható. 

A csomagoláson lévő adagolás helyett javasolt úgy számolni az adagot, hogy a testsúlyát kilogrammban szorozza meg 150-200 ml-rel és ossza el a napi etetések számával.

Tápszer típusok

Léteznek úgynevezett hipoallergén (HA) tápszerek, melyek a tehéntej fehérjét kisebb elemekre bontva tartalmazzák. Ezeket abból a célból gyártották, hogy csökkentsék a fehérje allergizáló hatását. Bebizonyosodott azonban, hogy semmilyen mértékben nem befolyásolják a csecsemőkori tehéntej fehérje allergia előfordulását.

Léteznek az úgynevezett extenzíven hidrolizált (Pepti, Pregomin) és aminosav alapú tápszerek, amelyekben egészen apróra darabolt formában található meg a fehérje és nem allergizálnak. Ezek már speciális gyógyászati célra szánt tápszerek, az igazoltan tehéntej fehérje allergiás csecsemők táplálására alkalmas. Rutinszerű használatuk megelőzés céljából nem javasolt. 

Léteznek az úgynevezett antireflux (AR) tápszerek, amelyeket “bukós babáknak” szánnak a gyártók. Ezek szentjánoskenyérmagot tartalmaznak, ami sűríti a gyomor tartalmát. Alapvetően a bukás, feltéve, hogy a csecsemő jól fejlődik, nyugodt, széklete normális, egy élettani jelenség, ami idővel magától megszűnik. A szentjánoskenyérmaggal sűrített gyomortartalom ugyanúgy visszaáramlik a gyomorból, legfeljebb nem távozik szájon át. Viszont mivel sűrűbb, tovább időzik a nyelőcsőben, adott esetben kellemetlenséget okozva a csecsemőnek, továbbá sűríti a székletet is.

A hasfájós babáknak szánt tápszerek laktóz tartalma alacsonyabb. Az infantilis kólika, vagy csecsemőkori hasfájás az az időszak, amikor jellemzően 3 hetes és 3 hónapos kor között gyakran, heti legalább 3 alkalommal, napi legalább 3 órán keresztül, látszólag ok nélkül sír az egyébként jól fejlődő baba. A tudomány jelen állása szerint azonban még az sem tisztázott, hogy valóban hasfájásról van szó. Ebben az időszakban a masszírozás, hasalás, tornáztatás, sok hordozás és bőr-bőr kontaktus segít inkább. A laktóz egy szénhidrát, mely lebontása során keletkező galaktóz fontos szereplője a központi idegrendszer fejlődésének. A csecsemőkori laktózérzékenység extrém ritka és markáns tünetekkel jelentkezik. 

Az anyatejes és tápszeres babák különbségei 

A tápszeres csecsemők gyorsabban híznak az első hónapokban, míg a szoptatott babák növekedési üteme 3-4 hónap után kissé lelassul, majd később újra gyorsul. Kisebb az élettani súlyesés a mesterségesen táplált csecsemőknél. A szoptatott csecsemők később jobban teljesítenek az intelligenciateszteken. Az anyatejben található “élő összetevők” hiánya miatt egyes tanulmányok szerint a tápszeres babáknak kissé magasabb lehet bizonyos betegségek kockázata (fülfertőzés, hasmenés, légúti fertőzés, későbbi elhízás), valamint kisebb az oltás által kiváltott válasz. A mesterségesen táplált csecsemők bélflórája jelentősen eltér az anyatejesektől. A tápszeres csecsemők szorulásra hajlamosabbak, melynek oka lehet a tápszerek alacsonyabb laktóz és magasabb vas tartalma. 

Az etetés

Az etetés nem csak a tápanyagok bejuttatása, hanem kapcsolódás is, ezért a lehető legkevesebb személy végezze. A csecsemő feje legyen magasabban, mint a popsija. Az üveget tartsák vízszintesen, hogy ha a baba szeretne szünetet tartani, ne follyon a szájába a tápszer. Ha túl gyorsan folyik, sok levegőt nyelhet. Ha 1-2 percig nem büfizik evés után vagy elalszik közben, akkor nem kell erőltetni. Érdemes az etetést időnként kicsit abbahagyni, hogy a baba észlelje, mennyire van tele.

A hozzátáplálást tekintve nincs különbség a tápszeres és anyatejes csecsemők között, figyeljék az érettség jeleit. Erről a hozzátáplálás anyagban írok.  

Forrás:

1. Szoptatásért Magyar Egyesület. Az egészséges csecsemő táplálása (0‑12 hónap): Ajánlás az egészségügyi szakmai irányelv alapján. Budapest: Szoptatást Támogató Nemzeti Bizottság
2. EMMI. Csecsemőtáplálási protokoll – Egészségügyi Minisztérium, Minőségfejlesztés. 
3. Tulassay T (szerk). Klinikai gyermekgyógyászat. 3. kiad. Budapest: Medicina Könyvkiadó Zrt.; 2023. ISBN 978‑963‑226‑887‑3.

Az oltások története és jelentősége

A védőoltások története több mint két évszázados múltra tekint vissza. Az első sikeres oltást Edward Jenner angol orvos alkalmazta 1796-ban a fekete himlő ellen, melyet azóta globális oltási kampánnyal teljesen eradikálták. A legutolsó esetet 1980-ban jelentették. 

Nemzedékekkel ezelőtt a szülők még rettegtek a kanyarótól, torokgyíktól, szamárköhögéstől, gyerekbénulástól vagy a himlőtől, melyek maradandó károsodáshoz vagy halálhoz vezettek. Mára már ezek a betegségek szinte teljesen ismeretlenek, csökkent a csecsemő- és gyermekhalandóság, és jelentősen nőtt a várható élettartam világszerte. 

Az oltások működése

Az oltás egy egyszerű, biztonságos és hatásos módja, hogy bizonyos fertőzésekkel szemben megvédjük a gyerekeket.

Amikor egy vírus vagy baktérium a bőrön, a légutakon vagy az emésztőrendszeren keresztül bekerül a szervezetünkbe, immunreakciót vált ki. A különböző védekező sejtek közvetlenül vagy közvetetten, ellenanyagok segítségével kísérlik meg elpusztítani ezeket a mikroorganizmusokat. Az immunválasz azonban időt vesz igénybe, tehát a kórokozóknak van ideje kárt okozni a szervezetben, ami akár végzetes is lehet.

A védekező reakció részeként úgynevezett memóriasejtek is keletkeznek, továbbá a kórokozóra specifikus antitestek (ellenanyagok) a gyógyulást követően is megmaradnak. Tehát, amikor a baktérium vagy vírus ismételten bekerül a szervezetbe, sokkal gyorsabb lesz az immunválasz, így nem vagy csak enyhe tünetekkel jelentkezik a betegség.

Az oltás során legyengített vagy inaktivált kórokozót, illetve annak egy darabját juttatják a szervezetbe. Ez nem okoz megbetegedést, de az immunrendszert válaszra készteti, aminek eredménye memóriasejtek és ellenanyagok lesznek. Tehát ha a gyermek a későbbiekben a valódi kórokozóval találkozik, a szervezete már fel lesz vértezve, és azonnal reagál.

A védőoltások előnyei

Számos oltással megelőzhető betegségnek (pl. kanyaró, gyermekbénulás, tetanusz) nincs gyógymódja, csak tüneti kezelést tudunk biztosítani. A vakcinákkal viszont ezek a megbetegedések kis sem alakulnak.  

A védőoltás nemcsak az oltott gyermeket védi, hanem a közösséget is. Ezt nevezzük nyájimmunitásnak. Ha egy közösségben elegendően magas arányban védettek az emberek egy adott betegséget tekintve, akkor azok, akik valamilyen oknál fogva védtelenek (újszülöttek vagy súlyos immunhiányos betegek), nem fertőződnek meg.

Az oltások hosszú távú, akár élethosszig tartó védelmet adnak. Egyesek, például a tetanusz elleni esetén időnként emlékeztető oltásra van szükség a védelem fenntartásához.

Kötelező és ajánlott védőoltások Magyarországon

Magyarországon a hatályos jogszabályok értelmében vannak életkorhoz kötött kötelező védőoltások és ajánlott (önkéntes) oltások.

Oltási naptár

Kötelező oltások

Ajánlott oltások

Védőoltások biztonságossága és mellékhatásai

A modern védőoltások biztonságosságát szigorú tudományos vizsgálatok és folyamatos hatósági ellenőrzések garantálják. Forgalomba csak akkor kerülhet, ha hatásosnak és biztonságosnak bizonyult. Összességében elmondható, hogy az oltások kockázata messze elmarad a védett betegségek kockázatai mögött.

Mint minden gyógyszernek, a vakcináknak is lehetnek mellékhatásaik, de ezek túlnyomórészt enyhék és átmenetiek. A leggyakoribb oltási reakciók a szúrás helyén jelentkező fájdalom, bőrpír, duzzanat, melyek pár nap alatt elmúlnak. Gyakran előfordul még a hőemelkedés vagy láz, ingerlékenység, nyűgösség, étvágytalanság. Ezek a tünetek általában 1-2 napig tartanak és maguktól rendeződnek. Extrém ritkán (oltástól függően 1:1.000 – 1:1.000.000) előfordulhatnak komolyabb reakciók (lázgörcs, súlyos allergiás reakció). Fontos hangsúlyozni, hogy az oltások hosszú távú egészségkárosító hatását nem igazolták. 

Gyakori félelmek

„Az oltás nem természetellenes beavatkozás a szervezetbe?”

A vakcinák működése az immunrendszer természetes folyamatait utánozza. Az oltás segítségével úgy lesz védett a gyermek, hogy nem alakul ki betegség. 

„Nincs már szükség oltásokra, mert eltűntek a betegségek”

Az oltásoknak hála valóban nincsenek vagy nagyon ritkák ezek a betegségek. A járványok visszaszorulása azonban nem jelenti azt, hogy a kórokozók végleg eltűntek. Olyan ez, mint a biztonsági öv használata: nem számítunk balesetre, de ha mégis bekövetkezik a baleset, szeretnénk védve lenni. 

Ennek az összefoglalónak az írásakor Kanadában kanyaró járvány van. Az országban 90% körüli az átoltottság. A regisztrált megbetegedések száma ezen összefoglaló írásakor 5024 fő (kb. 12,7 / 100 000 lakos), amiből 3532 gyermek (47 / 100 000 gyermek). Az összes beteg 88%-a oltatlan, 2% egy, 5% kettő vagy több oltásban részesült, 5% ismeretlen oltási státuszú. Elméleti síkon egy disztópikus világban a magyar lakosságra vetítve ez kb. 850 beteg gyermeket jelentene. Szintén kanadai adatokat alapul véve 60 magyar gyermek (5 / 100 000 gyermek) kerülne kórházba, 8-51 (0,6-3,9 / 100 000 gyermek) tüdőgyulladás, 1 agyvelőgyulladás (0,08 / 100 000 gyermek) és 1 haláleset (0,08 / 100 000 gyermek) lenne felróható a kanyarónak.

Ezzel szemben 100 000 beoltott gyermek közül körülbelül 10 000–20 000 tapasztalhat enyhe helyi reakciót, például bőrpírt, duzzanatot vagy érzékenységet az oltás helyén. Mintegy 2 000–10 000 gyermeknél jelentkezhet átmeneti láz vagy kiütés, 1 000–2 000 esetben pedig rövid ideig tartó ízületi fájdalom. A vérlemezkeszám csökkenése ritka, hozzávetőleg 3 gyermeknél fordul elő 100 000 oltásra, és spontán gyógyul. Súlyos allergiás reakció, például anafilaxia rendkívül ritka, körülbelül 0,1 eset jut 100 000 oltásra. Agyvelőgyulladás vagy más neurológiai szövődmény szintén rendkívül ritka, legfeljebb 0,1 eset fordul elő 100 000 oltásból, míg halálos kimenetel egészséges gyermekeknél eddig nem fordult elő. A mai napig nincs olyan kutatás ami alá tudta volna támasztani az MMR oltás és az autizmus vagy a gyulladásos bélbetegség kapcsolatát.

„A természetes átvészelés nem ad jobb védettséget, mint az oltás?”

Igaz, hogy egy fertőzés átvészelése során is kialakulhat erős immunitás, de ennek súlyos ára lehet. A természetes fertőzés veszélyei sokkal nagyobbak, mint az oltásé. 

„Nem gyengíti túl sok oltás a gyermek immunrendszerét? Nem túl sok egyszerre?”

Már születésétől fogva a baba immunrendszere naponta több ezer kórokozóval találkozik a környezetben – baktériumokkal, vírusokkal, gombákkal –, és ez ellen folyamatosan védekezik. Ehhez képest az oltásokban lévő legyengített vagy inaktivált kórokozók száma és mennyisége elenyésző. A kombinált oltásoknak köszönhetően ma már kevesebb szúrással több betegség ellen is védhetjük a kicsiket.

„Nem kaphatja el a gyermek magát a betegséget az oltásból?”

Az inaktivált vagy elölt vakcinák egyáltalán nem tudják kiváltani a betegséget, hiszen a kórokozó nem élő bennük. Az élő, gyengített vírusvakcinák (pl. rotavírus, MMR, varicella) esetén ritkán előfordul, hogy nagyon enyhe, a betegségre emlékeztető tünetek jelentkeznek oltás után. Ezek azonban ártalmatlanok és átmenetiek, és éppen azt jelzik, hogy a vakcina működik.

„Nem mérgezőek az oltóanyagok összetevői (pl. alumínium, formaldehid, higany)?”

Néhány vakcina tartalmaz alumínium-sókat, melyeket ezeket hordozóanyagként és hatáserősítő adalékként alkalmazzák, hogy fokozzák az immunválaszt. Az alumínium azonban megtalálható egyes élelmiszerekben és az ivóvízben is. Egy kizárólag szoptatott csecsemő például több alumíniumot vesz magához az anyatejből, mint amennyit az oltásokkal kap  A formaldehid minimális mennyiségben előfordulhat bizonyos vakcinákban. Szintén jelen van a környezetben, például egy körtében több formaldehid található, mint amennyit az összes oltás tartalmaz együtt. A thiomersal (etil-higany-tartalmú tartósítószer) korábban néhány oltásban jelen volt, de ma már egyik kötelező gyermekkori vakcina sem tartalmazza. Néhány influenza elleni vakcina ampullájában található, azonban bebizonyosodott, hogy nem okoz károsodást az emberi szervezetben.

„Az MMR oltás autizmust okozhat?”

Számos nagyszabású kutatás bizonyította, hogy nincs összefüggés az MMR oltás és az autizmus között. Ez a tévhit egy 1998-as, azóta visszavont és hiteltelenített tanulmányból ered, amely hamis adatokat közölve kapcsolatot sugallt az oltás és az autizmus között. Az betegség pontos oka máig nem ismert, de a legvalószínűbb a genetikai tényezők és korai agyi fejlődési rendellenességek szerepe. Sajnos az autizmus tünetei általában éppen abban az életkorban (1–2 évesen) válnak nyilvánvalóvá, amikor az MMR oltást adják, de ez időbeli egybeesés, nem ok-okozati viszony. 

Források:

1. Házi Gyermekorvosok Egyesülete (HGYE). Szülői kérdés–válasz: Oltások – Gyakori aggodalmak és tények. [Kézirat]. 2021 .
2. Nemzeti Népegészségügyi Központ. A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ módszertani levele a 2025. évi védőoltásokról. Budapest: NNK; 2025 .
3. Health Service Executive (HSE). Immunisation Booklet – A Guide for Parents. Ireland: HSE National Immunisation Office; 2024 .

Bevezetés

A fertőzéseket különböző kórokozók okozhatják, leggyakrabban vírusok vagy baktériumok. Gyermekkorban az esetek túlnyomó részében az előbbiek a felelősek. 

A baktériumok önálló, élő egysejtű mikroorganizmusok. Az emberi szervezet tele van hasznos baktériumokkal, melyek szimbiózisban élnek velünk. Ezek alkotják többek között az orr- és szájüreg vagy bél természetes flóráját. Védnek a kórokozó mikroorganizmusok elszaporodása ellen, szerepet játszanak az anyagcserében. Vannak azonban pathogen (kórokozó) baktériumok, amelyek fertőzést, gyulladást okozhatnak. 

A vírusok egyszerű felépítésű organizmusok, melyek önálló életre nem képesek, csak egy élő gazdasejtbe jutva tudnak szaporodni. A vírusfertőzések ép immunrendszer esetén tipikusan 1-2 hétig tartanak, és a tünetek maguktól elmúlnak. 

Az antibiotikumok története

Az antibiotikumok felfedezése előtt egy bakteriális fertőzés (például tüdőgyulladás) könnyen halálos kimenetelű lehetett. A penicillin felfedezése 1928-ban igazi fordulópontot jelentett az orvostudományban, az orvosok kezébe került egy eszköz, amellyel korábban végzetesnek számító fertőzéseket is meg lehetett gyógyítani. A II. világháborúban rengeteg katona és civil életét mentették meg vele.

Hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a penicillin nem elég az összes baktérium ellen, ugyanis nem minden baktériumtörzs érzékeny rá, és idővel egyes kórokozók ellenállóvá váltak vele szemben. A mikrobiológia fejlődésének hála egyre több antibiotikumot fejlesztettek ki, hogy kezelni lehessen azokat a fertőzéseket is, amelyekre a penicillin nem hatott.

Mára számos különböző antibiotikum létezik, melyek másként hatnak és más baktériumok ellen hatásosak. Ez lehetővé teszi, hogy az orvos az adott fertőzés ellen leghatékonyabb gyógyszert válassza ki. 

Hogyan működnek az antibiotikumok?

Az antibiotikumok felismerik a baktérium bizonyos alkotórészét. Ezt követően vagy közvetlenül pusztítják el azt vagy a szaporodásukat gátolják, hogy aztán az immunrendszer végezzen velük. A vírusok különböznek a baktériumoktól, ezért az antibiotikum nem ismeri fel őket, tehát hatástalan velük szemben.

Az antibiotikumok a hatásspektrumukat tekintve is különböznek. Vannak szűk spektrumúak, amelyek csak bizonyos baktériumfajták ellen hatásosak. Leegyszerűsítve, van például olyan antibiotikum, ami a felső légúti kórokozók ellen hatásos és van, ami húgyúti fertőzések kezelésére jó. Ezzel szemben a széles spektrumú antibiotikumok többféle baktériumtörzset, hasznosat is képesek egyszerre elpusztítani. Az orvosok ezért lehetőleg mindig célzottan, a megfelelő spektrumú antibiotikumot igyekeznek választani, ami az adott feltételezett kórokozót kiirtja, de a fölösleges károkozást minimalizálja. 

Mikor van szükség antibiotikumra?

Antibiotikumra akkor van szükség, ha bizonyítottan vagy nagy valószínűséggel baktérium okozta fertőzése van a gyermeknek. A leggyakoribb bakteriális fertőzések gyermekkorban:

• gennyes középfülgyulladás
• Streptococcus okozta mandulagyulladás és skarlát
• bakteriális tüdőgyulladás
• húgyúti fertőzés
• bakteriális arcüreggyulladás
• bizonyos bőrfertőzések

Az antibiotikumok alkalmazása

A helyes antibiotikum használat mind a gyermek egészsége, mind az orvostudomány szempontjából fontos. 

1. Az antibiotikumot csak orvosi javaslat alapján szabad adni, az előírt adagban, módon és ideig. Ne adjon a gyermeknek „saját kezűleg” antibiotikumot korábbi recept alapján vagy másnak felírt gyógyszerből!
2. Tartsa be az előírt adagolási időket, ne hagyjon ki alkalmat és ne adjon dupla dózist! Az antibiotikumok akkor hatásosak, ha folyamatosan egy meghatározott koncentráció felett vannak a vérben. A kívántnál alacsonyabb dózis hátráltatja a gyógyulást és fokozza az antibiotikum rezisztencia valószínűségét, a túl magas dózis több mellékhatással jár. 
3. Szedje végig a teljes kúrát! Még ha a gyermek pár nap után jobban is van, az antibiotikumot akkor sem szabad abbahagyni az előírt idő előtt. Ha túl korán hagyják abba, a baktériumok egy része életben maradhat és újra szaporodásnak indulhat, ráadásul ezek a fennmaradó baktériumok ellenállóvá válhatnak.
4. Figyeljen a bevétel körülményeire! Néhány antibiotikumot éhgyomorra kell bevenni, másokat étkezés közben – erről a gyógyszert kísérő betegtájékoztatóban olvashatnak. 
5. A bélflóránk integritásának megőrzése érdekében javasolt antibiotikum mellé probiotikumot szedni. Ezek “hasznos” baktériumokat tartalmazó készítmények, melyeket kúraszerűen, legalább 2 hétig érdemes szedni. 

Az antibiotikumok túlzott használatának veszélyei

Az antibiotikum kétélű fegyver. Indokolatlanul vagy helytelenül használva több kárt tehet, mint hasznot hozhat.

1. A baktériumok képesek alkalmazkodni, így idővel ellenállóvá, rezisztensé válhatnak egy-egy gyógyszerrel szemben. A feleslegesen vagy nem megfelelő módon adott antibiotikumok felgyorsítják ezt a természetes szelekciós folyamatot. Ez a folyamat elméletileg odáig fajulhat, hogy az orvostudomány visszasüllyed az antibiotikumok előtti korszakba, amikor egy egyszerű bakteriális fertőzés (pl. tüdőgyulladás vagy húgyúti fertőzés) is halálos lehetett. 
2. Antibiotikumtól függően a testünk természetes, hasznos baktériumait is éri támadás. Ennek következménye lehet hasmenés, pelenkakiütés, szájpenész.
3. Általános mellékhatások többek között: gyomorfájás, hányinger, hányás, szédülés, fejfájás. 
4. Ha valaki minden náthára, köhögésre azonnal antibiotikumot szed, tévesen hiheti azt, hogy a gyógyszertől gyógyult meg. Az antibiotikumok hatása jellemzően 48-72 órán belül tapasztalható, amit jelezhet többek között a láz megszűnése. Ugyanakkor, a banális felső légúti vírusfertőzések természetes lefolyása során is 2-4 napon belül szűnik meg a láz. Így az a szerencsétlen egybeesés, hogy az antibiotikum megkezdését követően néhány napon belül jól van a gyermek hamis biztonságérzetet kelt a szülőkben. 
5. Az egyéni szinten túl az antibiotikum túlhasználat globális probléma is. A rezisztens baktériumok terjedhetnek emberről emberre, akinél ugyanaz a betegség sokkal nehezebben lesz kezelhető. Tehát az antibiotikumok hatásosságának megőrzése közös felelősség. 

Allergia

Allergia előfordul, azonban gyakorisága valószínűleg sokkal kisebb, mint ahányan hiszik magukról. Antibiotikumok szedése bizonyos, bőrkiütéssel járó vírusfertőzés esetén téves következtetést vonhat maga után. Súlyos, életveszélyes allergiás reakció torok és gége vizenyővel és vérnyomáseséssel is előfordulhat, de ez ritka. Általában elmondható, hogy enyhe allergiás tünetek, viszketés, bőrkiütés esetén továbbra is szedhető az antibiotikum, de bizonytalanság esetén érdemes lehet kivizsgálni.

Források:

1. American Academy of Pediatrics. How Do Antibiotics Work? HealthyChildren.org. Updated 2024. 
2. American Academy of Pediatrics. Antibiotic Prescriptions for Children: 10 Common Questions Answered. HealthyChildren.org. Updated 2023. 
3. American Academy of Pediatrics. Strep Throat, Sore Throat or Tonsillitis: What’s the Difference? HealthyChildren.org. Updated 2023. 
4. Hersh AL, Jackson MA, Hicks LA; American Academy of Pediatrics Committee on Infectious Diseases. Principles of Judicious Antibiotic Prescribing for Upper Respiratory Tract Infections in Pediatrics. Pediatrics. 2013;132(6):1146–1154. doi:10.1542/peds.2013-3260
5. American Academy of Pediatrics. Why Most Sore Throats, Coughs & Runny Noses Don’t Need Antibiotics. HealthyChildren.org. Updated 2024. 
6. American Academy of Pediatrics. Guidelines for Antibiotic Use: 4 Tips for Parents. HealthyChildren.org. Updated 2023. 
7. Kidsville Pediatrics. Keep Antibiotics Working: Parent Tips for Responsible Use. 2025 May 6. Available from: Kidsville Pediatrics Southlake. 
8. Children’s Health of Orange County (CHOC). Parent’s Guide to Antibiotics. CHOC Health Blog. Updated 2024. 
9. World Health Organization. Antibiotic resistance: Key facts. WHO.int. Updated November 2023.
10. World Health Organization. Antibiotics: Handle with care. WHO global campaign materials. Updated 2022. 

Bevezetés

A láz egy tünet, a szervezet válasza valamilyen betegséggel, legtöbbször fertőzéssel szemben. A normális testhőmérséklet 36,5 C° körül van, hőemelkedésről 37,5 C° felett beszélhetünk. A láz a 38,0 C° feletti testhőmérsékletet jelenti. 

A szülőket gyakran aggasztja, ha gyermekük lázas, különösképpen, ha a hőmérő igen nagy számokat mutat. Orvosi szemmel viszont az a fontos, hogy milyen egyéb tünetek társulnak a lázhoz. A leggyakoribbak, a teljesség igénye nélkül: orrfolyás, köhögés, hányás, hasmenés, torokfájás, fülfájás. 

Normális, elfogadható, ha a gyermek közérzete rossz, többet sír, többet alszik, reszket, verítékezik, fájdalma van vagy csökkent az étvágya.

Hőmérsékletmérés

Fontos, hogy a hőmérővel olyan helyen mérjék, ahol azt a gyártó javasolja. Példák:

• Digitális vagy analóg hőmérő: megbízhatóak, elsősorban ezt ajánlom. Fontos megjegyezni, hogy az újabb analóg hőmérők már higanymentesek.
• Infravörös fényt használó homlok hőmérő: kevésbé megbízható, inkább csak tájékoztató eredményt ad.
• Fülhőmérő: kevésbé megbízható.

Csecsemőknél bevett szokás végbélben mérni a hőmérsékletet. Az itt mért értékből azonban 0,5 C°-t le kell vonni. Tehát végbélben mért 38 C° felett beszélünk hőemelkedésről, 38,5 C° felett pedig lázról. Nem kötelező azonban csecsemőknél és fiatal kisdedeknél popsiban mérni a hőmérsékletet. 

Mi okozhat lázat?

Gyermekkorban az esetek túlnyomó többségében valamilyen fertőzés, leggyakrabban vírusos, ritkábban bakteriális eredetű okozza a lázat. Ezt követik egyéb kórállapotok, mint az autoimmun vagy a rosszindulatú megbetegedések, a hőguta, az oltási reakció, egyes gyógyszerek, kábítószerek.

Otthoni teendők

A lázat, függetlenül, hogy milyen egyéb tünet társul hozzá, ugyanúgy kell kezelni. Ha a gyermek egyébként jól van, nem szükséges azt csillapítani. Amennyiben a gyermek rosszul érzi magát, fájdalma van, csillapítsák a lázát. Az ekkor adott gyógyszer nem fogja gyorsabban meggyógyítani a gyermeket, és attól se kell félni, hogy ha orvoshoz mennek utána, akkor elfedi a betegséget. 

A láz- és fájdalomcsillapításra a gyógyszertárakban kapható valamennyi nem szteroid gyulladásgátló (NSAID) készítmény alkalmazható. Ez alól kivételt képeznek az aceilszalicilsav tartalmú gyógyszerek (Aspirin), amiket nem lehet 12 éves kor alatt adni. Fontos, hogy ne várjanak azonnali, teljes hatást. A legtöbb gyógyszer 30-60 percen belül csillapítja a lázat. Előfordulhat, hogy a gyermek nem lesz teljesen láztalan a gyógyszert követően, de testhőmérséklete mégis csökken 0,5-1,0 C°-t. Ez is lázcsillapítást jelent. 

A különböző hatóanyagú készítményeket a tünetek súlyosságától függően akár 3-4 óránként is lehet adagolni. A gyakoribb készítmények:

• paracetamol: Mexalen kúp, Panadol és Benuron. Kiváló lázcsillapító. Újszülött kortól alkalmazható. 
• metamizol: Supp. Noraminophenazoni, Flamborin, Algopyrin. Újszülött kortól alkalmazható.
• ibuprofen: Nurofen, Algoflex, Panactiv, Ibumax, Brufen, Dologit, stb. Ízületi fájdalmakban elsőként javasolt. 3 hónapos kortól javasolt.
• diclofenac: Cataflam, Flector, Voltaren, stb. 1 éves kortól javasolt. 

Amit gyógyszereken túl tehet a gyermekéért:

• Gyakori itatás kis mennyiséggel. A táplálék elutasítása jellemző kísérője a láznak. Ez mindaddig elfogadható, amíg megfelelő mennyiségűt iszik. Javasolt víz, illetve, különösen felső légúti megbetegedések esetén mézes kakukkfű vagy hársfa tea. Hányás, illetve hasmenés esetén hideg almalé.
• Szoptatott csecsemő esetén gyakoribb mellre helyezés. A szopás nyugtató és fájdalomcsillapító hatású. Az anyatej nem csak étel, hanem folyadék is, valamint számos ellenanyag, védekező sejt is van benne, ami elősegíti a gyermek gyógyulását. 
• Tápszeres csecsemő esetén fontos vízzel is kínálni a babát. A tápszerek fehérjetartalma többszöröse az anyatejnek, ami láz esetén megterhelő a vesének, ezért fontos vizet is adni.

Mikor kell kórházba menni?

• 3 hónaposnál fiatalabb lázas csecsemő esetén AZONNAL KÓRHÁZBA kell menni. Ebben az esetben számítsanak néhány napos megfigyelésre, vérvételre is. 
• Az ismert, immunhiányos gyermekkel is AZONNAL KÓRHÁZBA kell menni láz esetén.
• Ha a lázas gyermek nyaka merev, kényszertartásban van, vagy bántaná a fény a szemét, KÓRHÁZBA kell menni.

Mikor kell a házi gyermekorvoshoz menni?

Amennyiben a lázhoz bármelyik az alábbiak közül társul:

• kiütés,
• gyakori hányás, itathatatlanság,
• légzési nehezítettség,
• fájdalomcsillapító hatására nem szűnő fájdalom,
• 48 órát meghaladó láz, amihez semmilyen egyéb tünet nem társul,
• 72 órát meghaladó láz esetén.

Útravalók, amiket mindenképpen jegyezzenek meg:

• Lázról 38,0 C° (popsiban 38,5 C°) feletti hőmérséklet esetén beszélünk.
• Az a gyermek, aki a lázat leszámítva jól van, nem igényel lázcsillapítást.
• A láz gyakori tünete a gyermekkori fertőző, leggyakrabban felső légúti hurutos megbetegedéseknek. 
• A láz magassága nincs összefüggésben a betegség súlyosságával.
• A láz nem káros, segít a fertőzés lekűzdésében.
• 3 hónaposnál fiatalabb lázas csecsemőt AZONNAL KÓRHÁZBA kell vinni.
• Szükség esetén akár 3-4 óránként lehet a lázat és fájdalmat csillapítani váltott hatóanyagú készítményekkel.

Forrás:

1. The Royal Children’s Hospital Melbourne. Fever in children [Internet]. Melbourne (AU): The Royal Children’s Hospital; reviewed September 2025

Köhögés

A köhögés egy reflex, ami segít a légutakat tisztán tartani. Nagyon gyakori tünet gyermekkorban, túlnyomórészt vírusok, ritkábban baktériumok okozzák. Ritkábban gastrooesophagialis reflux, allergia, irritáció vagy pszichés ok áll a háttérben.

A hanghatás szerint lehet hurutos, amihez gyakran társul hozzá változó színű köpetürítés is, vagy száraz, irritáló. Utóbbi bizonyos esetekben vírusfertőzések után még hetekig is eltarthat.

A négy hétnél rövidebb ideje fennálló köhögést jellemzően vírusok, ritkábban allergia okozza. Ennél hosszabb ideje tartó tünet esetén kivizsgálás szükséges.

Az ősztől tavaszig tartó időszakban, különösen egy kisgyermeknél még az is elfogadható, ha 10 alkalommal lázzal, köhögéssel, torokfájással vagy orrfolyással járó megbetegedése zajlik. Ez mindaddig igaz, amíg ezek a betegségek tüneti kezelésre, spontán gyógyulnak, és a gyermek jól fejlődik. 

A visszatérő köhögésben nagy szerepe lehet a dohányzás minden fajtájának. A belélegzett dohányfüst, legyen az cigaretta, e-cigi, vape, irritáló hatású, rontja a légutak természetes öntisztuló képességét, csökkenti a helyi immunrendszer működését. Ha a szülő a szabad levegőn, akár távol az otthonától dohányzik, ugyanazok a kémiai anyagok a ruhán megtapadva okozzák a kárt gyermeke egészségében.

Otthoni teendők

A köhögéshez láz, orrfolyás, torokfájás társulhat, azonban mindaddig, amíg ezeket leszámítva a gyermek jól van, otthon kezelhető.

• Fontos a sok pihenés, és a bőséges, egyenletes folyadékfogyasztás. Erre alkalmasak a mézes teák, különösen a hársfa és kakukkfű tea jótékony hatású.
• Rendszeres, napi 3 alkalommal alkalmazott 15 percig tartó sóoldatos (Salvus víz) inhalálás segít a váladék mobilizálásában és nyugtatja a nyálkahártyát. 
• Lefekvés előtt 30 perccel adjon 1 teáskanál mézet a gyermeknek, hogy jól tudjon aludni. Ne adjon mézet 1 éves kornál fiatalabb csecsemőnek!
• Különösen csecsemőknél és fiatalabb gyermekeknél fontos az orr tisztán tartása. Rendszeres orrszívással csökkenteni lehet a fekvő helyzetben a garatba folyó váladékot, így az éjszakai köhögést is. 
• Köptetők, mint például ACC vagy Ambroxol az idősebb, 8-10 évet betöltött gyermekeknek javasoltak.
• Kerüljék a dohányzás minden változatát!

Mikor hívjon mentőt?

• nehézlégzés, légszomj esetén,
• légzéskimaradás esetén,
• ha a gyermek bőre kifejezetten sápadt, ajkai kékesek lesznek,
• ha a gyermek magára hagyva elalszik, nem ébreszthető.

Mikor kell kórházba menni?

• ha a felmerül, hogy ételt vagy apró játékot félrenyelhetett.

Mikor kell a házi gyermekorvoshoz menni?

• ha az otthoni praktikák ellenére rosszabbodik a gyermek állapota,
• ha a köhögés a mindennapi életvitelt akadályozza,
• 4 hétnél tovább tartó köhögés esetén,

Orrfolyás, orrdugulás

A kiváltó tényező, legyen az vírus vagy valamilyen allergén az orrnyálkahártya gyulladását okozza, ami dugulást, váladékozást eredményez.

A náthás orrváladék színe az immunrendszer reakciójától változik meg. Tehát egy egyszerű megfázás végén lehet zöldes az orrfolyás. Azonban sűrű, bűzös és napok óta fennálló váladékozás, ismételten jelentkező láz, fejfájás, vagy fájdalmas orrmelléküregek esetén felmerülhet bakteriális folyamat, ilyenkor orvosi vizsgálat szükséges. 

A csecsemők 6 hónapos korukig csak az orrukon vesznek levegőt, így már egy kisebb orrdugulásnak is jelentős a hatása. Csökken az étvágyuk, nehezebben lesznek etethetők. A gyermekek rosszabbul alszanak a hátra csorgó váladék okozta köhögés és nehezebb légvétel miatt. 

Az orrnyálkahártya és az orrmandula duzzanata, valamint a pangó váladék szövődményeként kialakulhat fülkürt hurut vagy középfülgyulladás. Utóbbi lázzal, fülfájással, hányással, fejfájással, fül váladékozással vagy rossz közérzettel járhat.

Teendők

Különösen az anyatejes csecsemőknél fontos az átjárható orr biztosítása. Sóoldatos orrcseppel (pl.: Sterimar) lazítani kell az orrváladékot, majd 30-60 másodperces várakozást követően alaposan leszívni az orrot. A leghatásosabb a porszívóra csatlakoztatható orrszívó. Ezt egy nap annyiszor lehet ismételni, amennyiszer szükséges. Az idősebb gyermekeket bíztassák gyakori orrfújásra. 

Minden korosztálynak javasolt orrnyálkahártya lohasztó hatású csepp vagy spray (Nasivin, Novorin, Rhinospray, Xilomare, stb.), melyet napi legfeljebb 4 alkalommal lehet használni, maximum 2 hétig. 

Népszerűek a “kevert orrspray” névre keresztelt készítmények, melyben jellemzően valamilyen orrnyálkahártya lohasztó hatóanyag, szteroid és antibiotikum van. Előbbi kettő miatt terjedtek el, mert gyorsan és tartósan csökkentik az orrnyálkahártya duzzanatát és gyulladását. A nasalisan alkalmazott antibiotikumnak viszont semmilyen hatása nincs, hiszen orrfolyást az esetek túlnyomó többségében vírusfertőzés okozza. 

Útravalók:

• A köhögés nagyon gyakori gyermekkorban, jellemzően vírusfertőzés okozza.
• Gyakran társul hozzá láz, orrfolyás vagy torokfájás
• Alkalmazzanak rendszeresen sóoldatos (Salvus víz) inhalálást és tartsák tisztán a gyermek orrát
• Részesítsék előnyben a természetes gyógymódokat, mint a hársfa és kakukkfű tea, méz (12 hónapos kor felett)
• Nehézlégzés, elhúzódó köhögés, otthoni praktikák ellenére romló állapot esetén forduljanak orvoshoz

Forrás:

1. The Royal Children’s Hospital Melbourne. Cough [Internet]. Melbourne (AU): The Royal Children’s Hospital; updated July 2025 
2. Tulassay T (szerk.). Gyermekgyógyászat. 3. kiadás. Budapest: Medicina Könyvkiadó; 2022.
3. Shaikh N, Hoberman A, Shope TR, és mtsai. Identifying Children Likely to Benefit From Antibiotics for Acute Sinusitis: A Randomized Clinical Trial. JAMA. 2023;330(4):349‑358. doi:10.1001/jama.2023.10854.

Bevezetés

A mandulagyulladás a torok hátsó részén elhelyezkedő nyirokszövet gyulladása. A mandulák részei az immunrendszernek, segítenek a fertőzések leküzdésében. 

A torokfájás gyakori gyermekbetegség, jellemzően vírusos vagy bakteriális eredetű. Egyéb, ritkább okok között említendők az irritánsok, allergiák, száraz levegő, vagy savas reflux. 

Tünetek

Mandulagyulladás esetén az alábbi tünetek fordulhatnak elő:

• fájdalmas torok, nehéz nyelés,
• nyaki nyirokcsomók érzékenysége,
• fülfájdalom,
• láz,
• rossz lehelet,
• csökkent étvágy,
• fáradtság, gyengeség,
• fejfájás, hasi fájdalom,
• nátha, köhögés, orrfolyás.

Mikor kell orvoshoz fordulni?

Az alábbi tünetek esetén haladéktalanul orvosi ellátás szükséges:

• légzési nehézség, zihálás vagy fulladásérzet,
• erős, fájdalomcsillapítóra nem enyhülő fájdalom,
• gyógyszeresen nem uralható vagy 72 órát meghaladó láz,
• nyelési nehézség, nyálcsorgás, itathatatlanság,
• szájnyitási nehézség,
• aluszékonyság (normális, ha a gyerek többet alszik betegség alatt, azonban kóros, ha magára hagyva elalszik),
• furcsa, megváltozott viselkedés.

Kezelés, otthoni ápolás

• sok pihenés,
• fájdalom- és lázcsillapítás (pl. paracetamol, ibuprofen),
• bőséges folyadékbevitel: mézes teák, sűrűbb levesek, hideg italok
• lágy, könnyen nyelhető ételek, méz önmagában, fagyi, jégkrém (!),
• torkot nyugtató szerek (pl. cukorkák, szopogatók, sós vizes gargalizálás),
• általános higiénés szabályok betartása,
• amennyiben antibiotikumot ír fel a gyermekorvos, azt pontosan úgy és annyi ideig kell szedni, ahogy előírta.

Ha az otthoni praktikák ellenére 3-4 nap alatt semmi javulás nem tapasztalható vagy bármilyen okból aggódnak, bátran keressék fel a gyermekorvost.  

A betegség normális lefolyása

Vírusfertőzés esetén jellemzően 3–4 nap alatt tapasztalható javulás, de ritkább esetben akár 7 nap is eltelhet. Ha antibiotikumot kap a gyermek, a javulás az első dózistól számított 48-72 órával várható.

Megelőzés

• gyakori és alapos kézmosás, 
• fertőtlenítés, felületek tisztítása,
• kerülni a betegekkel a szoros kontaktust,
• köhögés, tüsszentés könyökbe vagy zsebkendőbe, 
• külön evőeszköz, pohár, fogkefe, törölköző használata,
• bizonyos oltások (influenza, COVID) segíthetnek megelőzni fertőzéseket.

Streptococcus okozta megbetegedésről

A Streptococcus pyogenes egy baktérium, ami jellemzően torokgyulladást, skarlátot vagy orbáncot okozhat, de bizonyos körülmények esetén egyéb szervek (pl. tüdő, ízületek, stb.) is érintettek lehetnek. Egyébiránt a normális flóra része, az orrgaratban, a bőrön és a végbéltájékon él. Cseppfertőzéssel, tehát nyállal, orrváladékkal és  bőrkontaktussal terjed.

A streptococcus okozta mandulagyulladás jellemző tünetei:

• hirtelen kezdődő, magas láz,
• erős torokfájás,
• érzékeny nyaki nyirokcsomók,
• fejfájás, hasfájás, hányinger, hányás,
• klasszikus hurutos tünetek (köhögés, orrfolyás) hiánya, 
• piros, málnára emlékeztető nyelv.

Amennyiben torokgyulladáshoz a hajlatokban, a törzsön, a végtagokon, esetleg arcon nem viszkető, elnyomható kiütés jelentkezik, már skarlátról beszélhetünk.

Az antibiotikum kezelést minden esetben Streptococcus gyorsteszt és szükség esetén torokváladék tenyésztésre mintavétel előzi meg. 

Útravalók

1. A torokfájás gyakori gyermekbetegség, amit legtöbbször vírusfertőzés okoz, és néhány napon belül, tüneti kezelés mellett gyógyul.
2. Figyeljenek az orvosi vizsgálatot igénylő tünetekre. 
3. Antibiotikum csak akkor szükséges, ha bizonyított bakteriális fertőzés áll fenn.
4. Az alapvető higiénés szabályok betartásával csökkenthető a fertőzések továbbadása.

Források:

1. Gyermekorvostársaság. Streptococcus A ajánlás (végleges verzió) [Internet]. Budapest: Magyar Gyermekorvosok Társasága;
2. The Royal Children’s Hospital Melbourne. Tonsillitis. Kids Health Info [Internet]. Melbourne (AU): The Royal Children’s Hospital; c2005–2025 [updated 2023 Dec; cited 2025 Oct 9]. 
3. Nemours Children’s Health. Sore Throat (for Parents) – Nemours KidsHealth. KidsHealth [Internet]. Wilmington (DE): The Nemours Foundation; c1995–2025 [updated 2024 Jul; cited 2025 Oct 9]. 
4. Bender JM. The sore throat checklist: What parents need to know. Harvard Health Blog [Internet]. Boston (MA): Harvard Health Publishing, Harvard Medical School; 2021 Sep 13 [cited 2025 Oct 9].

Az influenza az influenzavírusok által okozott, rendkívül fertőző légúti megbetegedés. A tünetei nagy átfedést mutatnak az egyszerű megfázással, azonban a fáradtság és a láz súlyosabb és maga a betegség is tovább tart. A megbetegedés őszi, téli szezonalitást mutat, akárcsak egy egyszerű nátha. Maga a vírus megjelenését tekintve évről évre változik, így okozva kisebb vagy nagyobb járványokat. Az influenza szövődményei súlyosak lehetnek, aminek a fiatalabb és/vagy krónikus megbetegedéssel élő gyerekek még inkább ki vannak téve. 

Tünetek

Jellemzően hirtelen, magas lázzal kezdődik, melyhez

• torokfájás,
• orrfolyás,
• száraz köhögés,
• fejfájás,
• ízületi és izomfájdalom,
• fáradtság, levertség,
• hányinger, hányás és/vagy hasmenés társul.

A betegség lefolyása

Amennyiben a gyermek volt már korábban influenzás vagy kapott oltást, a tünetek jellemzően csak egy hétig tartanak. Azoknál, akik még nem estek át vagy oltatlanok, elhúzódó betegségre lehet számítani. A láz akár 5-7 napig is eltarthat, a levertség kifejezettebb lehet.

Az esetek egy részében tüdőgyulladást okozhat közvetlenül vagy közvetett módon, mivel a influenza fertőzés hajlamosítja a szervezetet bakteriális fertőzésekre. 

Ritkán szívizom vagy központi idegrendszeri érintettséggel jár, még ritkábban többszervi elégtelenséget is okozhat.

Influenza vagy megfázás?

Otthoni ellátás

Tüneti kezeléssel a legtöbb gyermek otthon kezelhető:

• sok pihenés, alvás,
• bőséges, egyenletes folyadékfogyasztás (mézes teák),
• szükség esetén láz és fájdalomcsillapítás javasolt. 

Mivel vírusfertőzésről van szó, antibiotikum nem használ. Antivirális kezelés csak bizonyos rizikócsoportba tartozó gyermekeknél jön szóba:

• 2 év alatti gyermekek,
• krónikus tüdő, szív, vese és májbetegség, vérképzőrendszeri megbetegedés, immunhiány esetén,
• anyagcsere betegség, elhízás esetén.

Hívjon mentőt, ha gyermekének

• kifejezett nehézlégzése, légszomja van,
• bőre kékes vagy szürkés színű,
• nem ébreszthető.

Vigyék a gyereket kórházba, ha

• irritábilis, zavart,
• folyamatosan hány,
• nem iszik, kiszáradás jelei tapasztalhatók: száraz ajkak, szédülékenység, eszméletvesztés, 24 óra alatt kevesebb, mint 4 vizelet.

Keressék fel a házi gyermekorvost, ha a gyerek

• az otthoni praktikák ellenére egyre rosszabbul van,
• krónikus megbetegedéssel (pl. asthma) él,
• kevesebb folyadékot fogyaszt és kevesebb vizelete van, 
• nehezebben veszi a levegőt,
• 72 órát meghaladóan lázas,
• az infuenza tüneteinek átmeneti javulását követően újra lázas lesz,
• testén kiütések jelennek meg.

A gyermek otthon kezelhető, ha

• eleget iszik,
• légzése nyugodt,
• levertség csak átmenetileg tapasztalható,
• könnyen ébreszthető, magára hagyva nem alszik el,
• 7 napon belül tapasztalható javulás.

Útravalók

• Az influenza nagyon fertőző, légúti megbetegedést okozó vírusfertőzés.
• Megelőzésében fontos a szezonális oltás felvétele, és az általános higiénés szabályok betartása.  
• Otthoni kezelésében fontos a sok pihenés és folyadék.
• Jellemzően 1 hét alatt gyógyul, de a köhögés és a fáradtság tovább is tarthat.
• Otthoni kezelés mellett folyamatosan rosszabbodó tünetek, nehézlégzés, kiszáradás esetén forduljanak orvoshoz.

Forrás

1. Royal Children’s Hospital Melbourne. Flu (influenza) [Internet]. Melbourne: Royal Children’s Hospital; reviewed April 2025

folyamatban

Hányást és hasmenést az esetek túlnyomó többségében vírusfertőzés okoz. Rendkívül könnyen terjed, és csecsemők, kisgyermekek esetén gyakoribb és súlyosabb lehet. A legtöbb esetben először hányás jelentkezik, ami rövidebb idő alatt rendeződhet. Ezt általában hasmenés követ, ami akár 10 napig is eltarthat. A fertőzés első néhány napja jellemzően a legnehezebb az intenzív tünetek miatt.

Jellemző tünetek

A gyermek

• rosszul érzi magát, nincs étvágya vagy nem akar inni,
• az első 24–48 órában hány,
• hasmenése van,
• görcsös hasi fájdalmai vannak, melyek jönnek-mennek,
• láza is előfordulhat.

Otthoni teendők

Mivel jellemzően vírusfertőzés áll a tünetek hátterében, oki kezelés nem lehetséges, csupán tüneti.

Hat hónaposnál fiatalabb csecsemők

• Mindenképpen javasolt a gyermekorvost felkeresni, mivel a hat hónapnál fiatalabb csecsemők különösen ki vannak téve a kiszáradásnak.
• Anyatejes táplálás esetén gyakori mellrehelyezés javasolt. 
• Mesterségesen táplált csecsemőt gyakran, kisebb adagokkal kínáljon. Amennyiben nem tolerálja, alkalmazzon orális rehidráló oldatot 12 órán át, majd térjen vissza a tápszerre kis adagokban.
• Minden hányás után mellel vagy tápszerrel kínálja. 

Hat hónapnál idősebb csecsemők és gyermekek

• Anyatejes táplálás esetén gyakran kínálja mellel.
• Hányás esetén szóba jöhet még 1:1 arányban higított almalé vagy orális rehidráló oldat. 
• A magas cukortartalmú italok (pl. sportital) ronthatják a kiszáradás mértékét, ezeket érdemes kerülni. 
• Amennyiben a gyermek nem szeretne inni, adagolhatja a folyadékot fecskendővel vagy adhat nagy folyadéktartalmú jégkrémet is. 
• 1-2 órával az utolsó hányás után adjon gyermekének sós ropogtatnivalót vagy háztartási kekszet.

A láz és fájdalomcsillapítás minden korcsoportnak ajánlott. Már a betegség alatt érdemes elkezdeni probiotikumot, amit 2 hétig alkalmazzanak.

Mikor kell mentőt hívni?

Ha a gyermek eszméletlen, nagyon gyenge vagy nehezen ébreszthető.

Mikor forduljunk orvoshoz?

A gyermek kórházi ellátásra szorulhat, ha minden próbálkozás ellenére sem sikerül őt folyadékkal hidrálni. Azonnal forduljon orvoshoz, ha:

• az állapota az otthoni praktikák ellenére romlik, 
• ha hasi fájdalma folyamatos, nem jövő-menő, kifejezetten erős vagy jobb alhasi régióban jelentkezik,
• semmi folyadékot nem tud a gyermek inni a folyamatos hányások mellett,
• kiszáradás jeleit mutatja kevesebb, mint 4 vizelet 24 óra alatt, sötét, barnás vizelet, száraz nyelv és ajkak, szédülékenység, eszméletvesztés.

Keresse fel a házi gyermekorvost, amennyiben 

• a gyermek kevesebb mint hat hónapos,
• hány, hasmenése van és nem iszik elég folyadékot,
• nagy mennyiségű hasmenése van (napi 8–10 vizes széklet),
• a hasmenés 10 nap után sem javul,
• állandó hasi fájdalma van, amely nem csökken fájdalomcsillapító adását követően,
• vér van a székletében,
• külföldön betegedett meg.

Megelőzés

Az ilyen vírusfertőzések könnyen és gyorsan terjednek. A betegek a hányás és hasmenés során ürítik a vírusokat. A megelőzés érdekében fontos betartani az alábbi szabályokat:

1. Mosson kezet mielőtt és miután a gyermekét eteti, pelenkát cserél.
2. Tisztítsa gyakran a játékokat, ágyneműt, rouhákat, mert a vírusok azon tovább élhetnek.
3. Fertőtlenítse a gyakran használt felületeket, kilincseket, asztalt.
4. A beteg gyermeknek legyen külön tányérja, pohárja, evőeszköze. 

Gyakori kérdések

Probléma, ha a gyerek semmit sem eszik?

Amíg elegendő folyadékot iszik, nem gond, ha nem akar enni. Miután a hányás elmúlik, fokozatosan el lehet kezdeni enni. Eleinte sós ropogtatnivalót, háztartási kekszet kapjon.

Kaphat tejet, tejtermékeket?

A legtöbb gyermeknek nem okoz panaszt tejtermék fogyasztása egy hányással és hasmenéssel járó betegség után. Néhányan azonban tapasztalhatnak átmeneti laktóz felszívódási zavart. Ezt tejtermék fogyasztás után jelentkező hasi fájdalom, habos, híg székletürítés, puffadás, böfögés jelezheti. Ilyenkor érdemes körülbelül három hétig csökkenteni a tejtermék-bevitelt, esetleg laktózmentes diétát tartani. 

Szükséges bármilyen diétát tartani?

Nem kell szigorú diétát tartani. Nyugodtan egyen a gyermek, amit szeretne. Eleinte a zsírosabb, fűszeres ételek kevésbé tolerálhatók, de nem lehet előre megmondani. 

Ez vírus vagy ételmérgezés?

Mindkettő a gyomor és a bélrendszer fertőzése. A hányással és hasmenéssel járó vírusfertőzést a gyermekek egymásnak adják át, míg az ételmérgezés fertőzött étel vagy ital fogyasztásából ered. A kezelést tekintve nincs eltérés. Pihenjen és igyon sokat a gyermek. 

Mikor mehet vissza az óvodába, iskolába?

A gyermek akkor mehet közösségbe, ha jobban érzi magát és legalább 24 órája láztalan, nem hányt és volt már 2 összeálló széklete. Az úszás viszont csak két héttel a gyógyulás után ajánlott, hogy csökkentsék a fertőzés terjedésének esélyét.

Vér van a gyermek székletében. Mit tegyek?

A véres széklet ijesztő lehet, de vírusos hasmenés esetén gyakori, és ritkán jelent súlyos problémát. Masszív vérszékelés esetén orvosi vizsgálat szükséges!

Mennyi ideig tarthat a hasmenés?

Ha 14 nap után is fennáll még a hasmenés, orvosi vizsgálat és széklettenyésztés javasolt. 

Útravalók

1. Figyeljék a kiszáradás jeleit, mert kórházi ellátás válhat szükségessé. 
2. A hányás és hasmenés gyakori gyermekbetegség, amit vírusfertőzés okoz. 
3. A megfelelő folyadékbevitel biztosítása a legfontosabb szülői feladat. Kínálják kis adagokban, gyakran.
4. Nagyon ragályos betegség, fontos a jó higiénia betartása 

Forrás

1. Royal Children’s Hospital Melbourne. Gastroenteritis (gastro) [Internet]. Melbourne: Royal Children’s Hospital; reviewed May 2025

folyamatban

A csecsemők és kisgyermekek talpán zsírpárna van, ami elfedi a boltozatot, a szalagok lazábbak, az izmok még fejlődnek. Emiatt a talp boltozata gyakran csak 5–7 éves kor körül alakul ki.

Figyelmeztető jelek, amikor viszont foglalkozni kell vele:

• lábfej, boka vagy lábszár fájdalom jelentkezik, különösen mozgás után,
• látványos eltérés (erősen befelé dőlő boka, „X-láb”) társul hozzá,
• nem javul életkorral, tehát 6–7 éves kor után is kifejezett.

Mi a teendő, ha úgy gondolja, lúdtalpas a gyermeke?

Első lépésben keressék fel a házi gyermekorvost, aki meg tudja különböztetni a normális és kóros formát és segít eldönteni, kell-e további vizsgálat.

Mikor indokolt ortopéd vizsgálat?

• fájdalmas a lúdtalp,
• merev deformitás gyanúja áll fenn,
• jelentős eltérés látható,
• a panaszok tartósak, vagy romlanak,
• mozgásfejlődési eltérés is felmerül.

Otthoni teendők

• a mezítlábas járás egyenetlen talajon (fű, homok, kavics) segít megerősíteni a talp izmait,
• mozgás (futás, mászás), egyensúlyozás (gerendán, padkán), lábtorna
• jó cipő használata: talpa rugalmas, nem túl merev, nem tartja túlságosan a lábat  

Lábtorna ötletek, melyek segítik a talp izmainak fejlődését:

• lábujjakkal apró tárgyak (pl. zsebkendő, ceruza) felcsipegetése,
• törölköző „begyűrése” lábujjakkal,
• lábujjhegyen és sarkon járás,
• külső talpélen járás (rövid ideig, játékosan)
• egyensúlyozás (pl. párnán, gerendán)

Ezeket naponta néhány percig is elegendő gyakorlni, azonban hatásra csak akkor lehet számítani, ha minden nap, lehetőleg az év minden napján csinálják. 

Összefoglalás:

• a lúdtalp az esetek jelentős részében élettani jelenség,
• a testmozgás és a tornáztatás segíti a láb izmainak fejlődését,
• bizonytalanság esetén első körben a házi gyermekorvost keressék,
• fájdalom, romló panaszok, jelentős deformitás, fejlődésben történő elmaradás esetén lehet szükség ortopédiai vizsgálatra.

Az összefoglaló Dr. Tordas Dániel gyermekorvos tájékoztatója alapján készült, melyet Dr. Ráskai Csaba gyermek ortopéd vizsgált felül.